Kína kereskedelmi világrekordot állított fel, de ez az EU-nak nagyon szúrja a szemét
Az idei év során minden korábbinál nagyobb áruforgalmi többletet halmozott fel Kína, amely először lépte át az ezermilliárd dolláros (kb. 380 ezermilliárd forintos) szintet. A kínai vámhatóság adatai szerint az első 11 hónapban 1,076 ezermilliárd dollár (kb. 409 ezermilliárd forint) volt a kereskedelmi többlet, miközben a 2024-es teljes éves adat ennek a határnak a közelében alakult. Annak ellenére sikerült felállítani ezt a rekordot, hogy az Egyesült Államok és Kína meglehetősen feszült kereskedelmi viszonyban voltak az elmúlt évben, de ezek a feszültségek nemrég átmenetileg mérséklődtek: idén októberben Washington és Peking egy éves „tűzszünetet” írt alá a kereskedelmi háborúban.
Nem látott még ekkora áruforgalmi többletet a világ
A kínai áruforgalmi többletnek azonban nem mindegyik partner örül: Emmanuel Macron francia elnök a múlt heti kínai látogatása során „elviselhetetlennek” nevezte az egyensúlytalanságot, utalva arra, hogy az import és export közötti olló tovább nyílik. A novemberi számok ráerősítettek a trendekre:
- az export 5,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ezt megelőzően októberben váratlan visszaesés következett be;
- az import viszont mindössze 1,9 százalékkal bővült, így a havi többlet elérte a 112 milliárd dollárt (kb. 42 600 milliárd forintot).
A Financial Times továbbá arról számolt be, hogy az Egyesült Államokba irányuló kínai szállítások ezzel együtt látványosan zsugorodtak: novemberben 29 százalékos éves csökkenést mértek. Ugyanakkor Délkelet-Ázsiába egyre több áru érkezik Kínából, ahol a térség országai 8 százalékkal több kínai terméket fogadtak, mint egy évvel korábban. Több közgazdász úgy véli, ezek egy része később amerikai piacra kerül átcsomagolva vagy továbbítva. Carlos Casanova, az UBP vezető ázsiai közgazdásza szerint a jelenség hátterében az áll, hogy
az Egyesült Államok nem korlátozta kellő mértékben a harmadik országokon keresztül történő reexportot, miközben az amerikai kereslet összességében stabilnak mondható.
Kína gazdaságpolitikai szempontból erősen támaszkodik az exportra, mivel a belföldi kereslet gyenge, és az ingatlanpiaci lassulás immár ötödik éve húzódik. Az Európai Unió felé irányuló kivitel novemberben kiugró, 14,8 százalékos növekedést mutatott, szemben az októberi 0,9 százalékkal. Lynn Song, az ING vezető kínai közgazdásza szerint ebben a jüan dollárhoz és euróhoz viszonyított gyengülése is szerepet játszott, ami javította a kínai termékek versenyképességét.
Macron megpróbált ráijeszteni Kínára, meglátjuk, sikerült-e
A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: bár a kínai export lendülete várhatóan áthúzódhat a következő évre, egyre erősebb ellenállásba ütközhet. Macron felvetette, hogy az EU akár újabb védővámokat is mérlegelhet, ami tovább növeli a bizonytalanságot. Emellett a globális gazdasági növekedés várható lassulása is fékezheti a keresletet. A francia elnök pekingi útja során elmondta:
Ha nem reagálnak, mi, európaiak a következő hónapokban arra fogunk kényszerülni, hogy hatékony intézkedéseket tegyünk, és az együttműködés szintjét mérsékeljük, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt az Egyesült Államok tette, például kínai termékekre kivetett vámokkal.
A hosszabb távú kilátásokkal kapcsolatban a Morgan Stanley elemzői úgy látják, hogy Kína 2030-ra a világ exportpiacának 16,5 százalékát szerezheti meg a jelenlegi 15 százalék helyett. A jelentés szerint az ország vezető helyzetben van több gyorsan növekvő iparágban – köztük az elektromos járművekben, az akkumulátorgyártásban és a robotikában –, így a védekező intézkedések sem feltétlenül tudják megállítani előretörését. Zichun Huang, a Capital Economics szakértője elmondta: a kereskedelmi átirányítás szerepe tovább nőhet a következő évben, ami tovább szélesítheti Kína áruforgalmi többletét.
