Ursula von der Leyen ezt már nem érti: a belgák és a magyarok után újabb uniós ország lázadt fel, ezúttal az egyik legnagyobb – nem adják az orosz vagyont

Váratlanul újabb uniós tagállamról derült ki, hogy akadályozza Ursula von der Leyen nagy tervét a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról. A belga és a magyar ellenállást követően ezúttal Franciaország lázadt fel.

Egészen pontosan az történt, hogy Franciaország megvédte a nála parkoltatott, mintegy 18 milliárd eurós orosz vagyonkészletet attól, hogy az EU bevonhassa az úgynevezett jóvátételi hitel kezdeményezésébe.
Immáron tehát nyilvánosan három uniós tagállam mondott nemet az Európai Bizottság elnökének.

1. Eddig a figyelem főképp Belgiumra irányult, amely nem akar hozzájárulni az orosz pénzek felhasználásához, attól tartva, hogy ezzel törvényt sértene, és egy nemzetközi perben a bíróság elmarasztalná, amelynek beláthatatlan következményei lennének Belgiumra nézve.
2. Aztán napvilágot látott, hogy Magyarország Ursula von der Leyen másik ötletét vétózta meg, és nem megy bele eurókötvények kibocsátásába, hogy abból finanszírozzák Ukrajnát.
3. Most pedig Párizs iratkozott fel az ellenállók sorába.

Franciaország fellázadt Ursula von der Leyen terve ellen

A Financial Times írta meg hétfőn, hogy a franciák nem adják ki azoknak a bankoknak a nevét, amelyeknél a világ második legnagyobb befagyasztott orosz állami pénzeszköz-felhalmozását tartják. Ezzel azonban bizosan nincs vége a történetnek, a lap szerint ugyanis Franciaországra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy

A francia állam két éve makacskodik, és tartja titokban az orosz vagyon zárolásában érintett magánbankok adatait, ez pedig különösen bosszantja Európa ukránpárti tömbjét. Hiszen emiatt nem tudhatják meg, hogy

• pontosan mely bankoknál vannak a kívánt pénzek,
• mi történik ezek kamatával.

Párizs érvelése pofonegyszerű: ezek ügyféltitoknak minősülnek. Csakhogy most úgy tűnik, Brüsszelnek elege lett a huzavonából, és ezeknek a vagyonoknak a feltárására ismételt vizsgálatot indított. Ez azért sürgető, mert az Európai Bizottság továbbra is kitartóan szorgalmazza a jóvátételi hitelről szóló tervet Ukrajna támogatására. Ennek forrásai pedig a szankciók alatt álló orosz jegybanki eszközök lennének, mégpedig az összes.

Ursula von der Leyenék legújabb javaslata ugyanis, hogy az EU-szerte befagyasztott orosz pénzeszközökre ráteszik a kezüket. Tehát már nem csak a legnagyobb, 185 milliárd eurós készletről van szó, amely a brüsszeli székhelyű Euroclear központi értékpapírletét-kezelőnél van.

Rögtön a második legnagyobb orosz vagyon tehát Franciaországban parkol, de szemben az Euroclear esetével, amely kénytelen volt felfedni az általa tartott összeget, ezeket az ügyleteket nem kívánja nyilvánosságra hozni. „A kereskedelmi bankok és a jegybankok, valamint a külföldi tartalékok közötti ügyletek képezik a globális pénzügyi piac valószínűleg legkevésbé átlátható szegmensét” – mondta erről Nicolas Véron, a Bruegel agytröszt vezető kutatója.

Pedig az Európai Bizottság most éppen ezt akarja, főleg azért, hogy elhalkítsa Belgiumot, amely tisztességtelennek tarja, hogy egyedül az Euroclear került fókuszba, ami így kiváltképp sebezhetővé teszi Belgiumot Oroszország megtorlásával és az esetleges hitelprogram pénzügyi kockázataival szemben.

Ezért azt akarják, hogy a franciaországi és más országokban tartott eszközök is részét képezzék egy esetleges hitelmegállapodásnak. A francia tisztviselők, bár támogatják az Ukrajnának szánt hitel koncepcióját, jelezték, hogy ellenzik azokat a rendszereket, amelyek kereskedelmi bankoknál tartott eszközöket érintenek, mert ezek a hitelezők más szerződéses kötelezettségek hatálya alá tartoznak, mint az Euroclear.