Brüsszel a tagállamoktól kér hitelgaranciát Ukrajna megsegítéséhez, a gyengélkedő német és francia gazdaság viselné a legnagyobb terheket
Hét tagállam vezetője sürgette hétfőn az Európai Uniót, hogy minél hamarabb lépjen előre a befagyasztott orosz vagyon felhasználása ügyében Ukrajna megsegítésére. Az Európai Bizottság által javasolt hitelgarancia legfőbb terheit azonban nem ők, hanem a három legnagyobb tagország viselné.
„Ukrajna szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelmének támogatása nem csupán erkölcsi kötelességünk, hanem saját érdekünk is. Ezért gyorsan előre kell haladnunk az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy Oroszország befagyasztott vagyonából származó pénzeszközöket használjunk fel Ukrajna számára nyújtandó kártérítési hitelre” – írták az észt, finn, ír, lett, litván, lengyel és svéd vezetők az Antonio Costának, az Európai Tanács elnökének és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének küldött levélben a Reuters tudósítása szerint.
Von de Leyen két javaslatot tett le az asztalra: az uniós kölcsönfelvételt, vagyis eurókötvények kibocsátását, amelyet Magyarország megvétózott, valamint egy jóvátételi kölcsönt, amely felhatalmazná a bizottságot arra, hogy az EU pénzügyi intézményeitől kölcsönözzön készpénzállományt, amelyek az orosz központi bank befagyasztott eszközeit tartják.
A javasolt jóvátételi hitel 165 milliárd euró, amelynek fedezetéül a Belgiumban befagyasztott orosz állami vagyon pénzbeli értéke szolgálna. Ez egy 210 milliárd euró értékű, szélesebb körű pénzügyi csomag része, amelynek célja Kijev pénzügyeinek fenntartása a következő években.
Ukrajna áprilisra kifogy a pénzből
A 165 milliárd eurós jóvátételi hitel magában foglalja a blokkban magánbanki számlákon tartott, 25 milliárd euró értékű, befagyasztott orosz állami vagyont, valamint a belgiumi Euroclear bankban tartott 185 milliárd eurót.
Ukrajna háborús kasszája áprilisban kiürül, a parlament által elfogadott 2026-os költségvetés a hiány maximális mértékét csaknem 6 milliárd hrivnyával (56 milliárd forint) növeli 1900 milliárd hrivnyára (17 749 milliárd forint),
Az uniós vezetők december közepén találkoznak, hogy döntsenek a kezdeményezés legérzékenyebb részeiről.
Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie a hitelt, ha Oroszország véget vet a konfliktusnak és kártérítést fizet, ami a Politico szerint valószínűtlen forgatókönyvnek tűnik.
Három országra hárulna a hitelgarancia legnagyobb terhe
A jóvátételi hitelből 115 milliárd eurót szánnak Ukrajna védelmi iparának finanszírozására, míg 50 milliárd euró fedezi Kijev költségvetési igényeit. A csomag fennmaradó 45 milliárd euróját a G7 Ukrajnának nyújtott hitelének visszafizetésére fordítják 2024-től.
A fő akadály továbbra is a belga kormány ellenkezése, de a bizottság terve az Európai Központi Bank (EKB) szerint is megsértené a jegybanki mandátumot, ezért a pénzintézet nem hajlandó a hitelnek biztonsági hátteret adni.
Ezért merült fel az ötlet, hogy a tagállamok hitelgaranciát vállaljanak. A terhek zöme az EU három tagjára hárulna:
- Németország 51,3 milliárd,
- Franciaország 34 milliárd,
- Olaszország 25,1 milliárd
eurós garanciát adna, ami a bizottság reményei szerint meggyőzheti Bart de Wever belga kormányfőt, hogy járuljon hozzá a hitelhez.
Kérdés azonban, hogy a gyengélkedő német és francia gazdaság képes-e vállalni ezt az újabb terhet.
Beszállhatnak EU-n kívüli országok is
A terhek azonban tovább nőhetnek, ha nem minden uniós tagállam csatlakozik a kezdeményezéshez. Beszállhatnak viszont az EU-n kívüli országok is, ha akarnak, például Norvégia, de Jens Stoltenberg pénzügyminiszter, a NATO korábbi főtitkára nem lelkesedik az ötletért.
A bizottság tervei szerint
a forrásokat az év során hat részletben folyósítanák Kijevnek,
és működnének bizonyos ellenőrző és egyensúlyteremtő mechanizmusok is annak megakadályozása érdekében, hogy ez a pénz is eltűnjön az ukrán korrupció útvesztőjében.
A védelmi kiadásoknál ez például azt jelentené, hogy a szerződések és a kiadási terveknek elfogadhatónak kell lenniük a bizottság számára.
A bizottság részletesen ismertetné Ukrajna finanszírozási igényeit, és felvázolná, hogy a kormány hol kap katonai és pénzügyi támogatást, lehetővé téve az EU fővárosainak, hogy nyomon kövessék a Kijevbe áramló pénzeket.
