Megváltoztathatja a kihirdetéséről szóló törvényt az Országgyűlés, amennyiben elfogadják a kormánypárti képviselők beadványát. Ebben az áll, hogy az alkotmányos szabályok szerint a kabinet a következő esetekben hirdethet ki veszélyhelyzetet harminc napra:
- valamely szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa,
- élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény esetén,
- ezek következményeinek az elhárítása érdekében
– emlékeztetett az előterjesztés indoklásában Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP).
Bár a mostani szabályozás is rögzíti, hogy a kormány e jogkörét kizárólag a veszélyhelyzet hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja, e különleges jogrendi forma meghosszabbítására jelenleg időbeni megkötés nélkül, korlátlan lehetősége van az Országgyűlésnek.
Ha a parlament elfogadja a frakcióvezetők javaslatát, akkor e harminc napon túl alkalmanként legfeljebb 180 napra hosszabbíthatná meg az Országgyűlés a kabinet által kihirdetett veszélyhelyzetet.
A szabályozás értelmében a kabinet veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel
- egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,
- jogszabályi rendelkezésektől eltérhet,
- egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője áttekintve az európai országok különleges jogrendi szabályozását, valamint arra figyelemmel, hogy veszélyhelyzet alatt az alapvető jogokat korlátozó intézkedésre is lehetőség van,
indokoltnak látja – alkalmanként 180 napos – időkorlát megállapítását
a veszélyhelyzet parlamenti meghosszabbítására. Hasonlót alkalmaznak Olaszországban, Lettországban és Finnországban – jegyezték meg.
Az Országgyűlés júniusban öt hónappal, november 1-jéig hosszabbította meg az orosz–ukrán háború kitörése miatt kihirdetett különleges jogrendben hozott kormányrendeletek hatályát.
Ekkor lép hatályba az alaptörvény már említett módosításának a különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos része, és ekkortól lenne hatályos Kocsis Máté és Simicskó István előterjesztése is, amely a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló jogszabályt írná át.
A veszélyhelyzet-elrendelés – különösen a koronavírus-járvány idején – több uniós kritikát is kapott, így a mostani törvénymódosítási javaslat az Európai Bizottsággal való megegyezést szolgáló jogalkotási folyamat részének is betudható.
