Megváltoztathatja a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló törvényt az Országgyűlés, amennyiben elfogadják a kormánypárti képviselők beadványát. Ebben az áll, hogy az alkotmányos szabályok szerint a kabinet a következő esetekben hirdethet ki veszélyhelyzetet harminc napra:

  • valamely szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa,
  • élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény esetén,
  • ezek következményeinek az elhárítása érdekében 

– emlékeztetett az előterjesztés indoklásában Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP).

Bár a mostani szabályozás is rögzíti, hogy a kormány e jogkörét kizárólag a veszélyhelyzet hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja, e különleges jogrendi forma meghosszabbítására jelenleg időbeni megkötés nélkül, korlátlan lehetősége van az Országgyűlésnek.

Ha a parlament elfogadja a frakcióvezetők javaslatát, akkor e harminc napon túl alkalmanként legfeljebb 180 napra hosszabbíthatná meg az Országgyűlés a kabinet által kihirdetett veszélyhelyzetet. 

ORBÁN Viktor; SEMJÉN Zsolt
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A szabályozás értelmében a kabinet veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel

  • egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,
  • jogszabályi rendelkezésektől eltérhet,
  • egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője áttekintve az európai országok különleges jogrendi szabályozását, valamint arra figyelemmel, hogy veszélyhelyzet alatt az alapvető jogokat korlátozó intézkedésre is lehetőség van, 

indokoltnak látja – alkalmanként 180 napos – időkorlát megállapítását 

a veszélyhelyzet parlamenti meghosszabbítására. Hasonlót alkalmaznak Olaszországban, Lettországban és Finnországban – jegyezték meg.
Az Országgyűlés júniusban öt hónappal, november 1-jéig hosszabbította meg az orosz–ukrán háború kitörése miatt kihirdetett különleges jogrendben hozott kormányrendeletek hatályát. 

Ekkor lép hatályba az alaptörvény már említett módosításának a különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos része, és ekkortól lenne hatályos Kocsis Máté és Simicskó István előterjesztése is, amely a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló jogszabályt írná át.

A veszélyhelyzet-elrendelés – különösen a koronavírus-járvány idején – több uniós kritikát is kapott, így a mostani törvénymódosítási javaslat az Európai Bizottsággal való megegyezést szolgáló jogalkotási folyamat részének is betudható.