A globális inflációs fordulat itt van a küszöbön, és előbb-utóbb Magyarországon is érződni fog – mondta a VG-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az élelmiszer-alapanyagok és a nyersanyagok árában már egy ideje csökkenő trend figyelhető meg – tette hozzá. – Az energiahordozók tekintetében ez még nem jött el, de szerinte fél éven belül ez is be fog következni.
Mindenesetre ma elég vegyes képet mutatnak az energiahordozók: a WTI árfolyama 85 dolláron, a Brent kőolaj ára 91 dolláron áll, mindkettő utoljára a háború előtt volt ezen a szinten.
A gáz ára azonban továbbra is 200 dollár fölött, itt nagyobb gyengülés kellene a januári 90 dollár alatti értékekhez, a másfél évvel ezelőtti 20 dollárhoz pedig kisebb csoda.
A szakember szavai egybecsengenek azzal, amit Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Nemzetnek mondott: a jegybankár szerint egyre közelebb vagyunk a fordulathoz. Megerősítette, hogy az egész folyamat kulcsa az európai áram- és gázárak rendkívül hektikus mozgása, de úgy véli, hogy „a globális pénzromlásban érezhetően fordulat körvonalazódik”.
Részben talán már ezeknek a hatásoknak is köszönhető, hogy a nyár végén mintha enyhült volna az inflációs nyomás a fejlett gazdaságokban: bár Németországban még nőtt, Amerikában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban kissé csökkent, a régiós országokban pedig talán már a tetőpont közelében vannak az áremelkedések. Magyarországon még nem látszanak a fordulat jelei, a 15,7 százalékos fogyasztói árindex még mindig jelentős drágulásra utal, bár Török Zoltán szerint némi késéssel itthon is eljöhet a régóta várt fordulat. Meglehetősen hosszú folyamat, mire végigfutnak az áremelések az élelmiszerpályákon.
Csak a jegybank nem tudja ellensúlyozni a külső inflációs környezetet – mondta a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank legfeljebb tompítani tudja az árnyomást, a tartós tartós fordulathoz kell az is, hogy az energiaárak tovább essenek, vagy hogy a részpiacokon is érezhetően csökkenjenek az árak.
Ami viszont már most határozottan segítene, az az erősebb forint, 375–380 forintos eurójegyzéssel már az importált infláció is csökkenthető lenne
– hangsúlyozta a szakember, továbbá jelezte: számos olyan bizonytalansági tényező szólhat bele az infláció alakulásába, ezek közül a gáz árát emelte ki, amely még adhat egy újabb lendületet.
Magyarországon a fő kérdés, hogy mi lesz az ársapkák sorsa, azaz egyből vagy fokozatosan, több hónapra elnyújtva vezeti-e ki őket a kormány (ha egyáltalán kivezeti őket), ahogy az is kérdéses, a rezsicsökkentés a mostani formájában január után is fennmarad-e.
Ezek a változtatások ugyanis újabb súlyos százalékpontokat adhatnak az inflációhoz, amely 19-20 százalékról egészen 21-22 százalékra is felkúszhat. „Ettől függ, hogy látjuk az infláció tetőzését most szeptemberben–októberben vagy december–január környékére” – tette hozzá. A K&H Bank elemzője szerint jövő szeptemberben térhet vissza először 10 százalék alá a fogyasztói árindex.
A Capital Economics feltörekvő piaci elemzője, Nicholas Farr szerint a közép-európai régióban rendkívül erősek maradnak az inflációs nyomások, de a cseheknél és a lengyeleknél már elérhették a csúcsot, miközben Magyarországon még nem. Ennek megfelelően Farr arra számít, hogy az MNB legalább még 225 bázisponttal emeli kamatait az idén.
