Az és az acélpiaci pangás következtében szorult helyzetbe került a Dunaferr, az egyik nagyolvasztó hetekkel ezelőtti leállítása után pénteken leállította másik nagyolvasztóját is a magyar acélgyártó társaság – derül ki a vállalat mai közleményéből.

Dunaújváros, 2016. augusztus 2.
A közelmúltban üzembe helyezett II. számú nagyolvasztóból érkező kohósalakot ürítik a salakhabosító medencébe a salaküstszállító kocsikról az ISD Dunaferr Zrt. dunaújvárosi üzemében 2016. augusztus 2-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán Dunaújváros, 2016. augusztus 2.A közelmúltban üzembe helyezett II. számú nagyolvasztóból érkező kohósalakot ürítik a salakhabosító medencébe a salaküstszállító kocsikról az ISD Dunaferr Zrt. dunaújvárosi üzemében 2016. augusztus 2-án.MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A leállás közvetlen oka, hogy a nélkülözhetetlen alapanyag, a koksz beszállítását évtizedek óta végző partner, a Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK), váratlanul megtagadta a szállítást. A kényszerű leállás miatt a vállalat nem tud nyersvasat és acélt gyártani. A Dunaferr értékelése szerint túlélésének egyetlen esélye az, ha a termelést fent tudja tartani, és rövid távon újra tudja indítani a nagyolvasztóit, mert a hosszabb leállás – elsősorban az újraindulás műszaki kockázatai és költségei miatt – ellehetetlenítené működését. Az egyetlen megoldás az lehet, ha a szükséges mennyiségű és minőségű koksz beszállítását legkésőbb egy héten belül újraindítja a DBK, míg közép- és hosszabb távon az iparági krízishelyzetben a túlélés egyetlen lehetőségét az állami beavatkozásban látja a vállalat.

A kormányzat időközben elkezdte a nagy iparvállalatok – így a Dunaferr – számára is segítséget jelentő támogatás kereteinek kidolgozását. A gyármentő program elsősorban az energiaár-csökkentő intézkedések és bértámogatások, valamint  adókedvezmények vagy a konkurensek által külföldről behozott termékekre kivetett magasabb „védővámok” útján segíthet. A kiutat az acélipari vállalatnak is a kormányzati intézkedések lehető leggyorsabb bevezetése jelentheti. 

Mi vezetett a mostani helyzethez?

Az orosz–ukrán háború februári kitörésekor az acélpiacon jelentős kereslet volt, és a legtöbb vállalat teljesen feltöltötte készleteit. Ennek következtében a háború kitörése után az európai piacon a kereslet elapadt, és a késztermékek árai drasztikusan visszaestek. A melegen hengerelt acéltekercs ára 2022. február és augusztus között 25 százalékkal csökkent. Mindeközben az energiaárak soha nem látott módon emelkedtek: a 2022. júliusában 270 eurós megawattóránkénti villamosenergia-ár augusztusra két és félszeresére, megawattórénként 700 euró fölé emelkedett. A földgáz ára pedig másfél év alatt több mint tízszeresére drágult. 

Ahhoz, hogy ezt a drasztikus energiaár-növekedést képes legyen kigazdálkodni, a vállalatnak egy tonna melegen hengerelt acélterméket 1200-1300 eurós áron kellene értékesítenie, miközben a jelenlegi 750 eurós tonnánkénti ettől jelentősen elmarad.

A körülményekre jellemző, hogy az elmúlt időszakban volt olyan nap az energiatőzsdéken, amikor néhány óra alatt 240 százalékkal emelkedett a villamos energia ára. Ezt a hatalmas terhet és bizonytalanságot az acéliparhoz hasonló energiaigényes iparágak képtelenek egyedül kezelni. Éppen ezért is siettek számos országban az ipar gerincét jelentő acélgyárak segítségére a kormányzati szereplők, és itthon is ennek megfelelően kezdődtek meg a tárgyalások az iparág és a kormányzati szakemberek között.

Palkovics: a háború után kerülhet terítékre a Dunaferr sorsa

A Dunaferr a fenntartható gazdálkodás szempontjából is nagyon fontos Magyarország számára. Az országban évente termelődő másfél millió tonna acélhulladékból ugyanis mindössze mintegy félmillió hasznosul belföldön, a többit exportáljuk, holott ezt a mennyiséget érdemes lenne újra belföldön feldolgozni.