Nincs, ami megállítsa az inflációt, augusztusban is folytatódott a drágulás. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel közzétett adatai szerint augusztusban 15,6 százalékkal nőtt az infláció, ezzel újabb 24 éves rekord dőlt meg. Az élelmiszerárak óriásit ugrottak, legtöbbet a kenyér és a margarin drágult.
A VG elemzői konszenzusa a júliusi 13,7 százalék után augusztusban 16 százalékos emelkedést jósolt, ettől kicsit elmaradt a tényleges adat.
Az augusztusi alacsonyabb érték ugyanakkor azt is jelenti, hogy az adóemelések hatása részben már a júliusi adatban megjelent
– foglalta össze Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Hozzátette, hogy a magas inflációs szintet ezen kívül elsősorban az energiaárak szárnyalása okozza, de szerepe van benne a gyenge forintárfolyamnak, az ellátási láncok háború miatti szakadozásának, illetve egyre inkább az aszály miatti nagyon gyenge termésnek is.
Az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók és részben ezek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen
– vélekedett Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A szakértő szerint az egyre tartósabbnak ígérkező magas miatt szükség volt a jegybank kamatemelési ciklusának elindítására, ráadásul továbbra is felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyag- és energiaárak hatásai, és az újranyitás utáni felrobbanó kereslet, amelyet a kínálat lassabban tudott követni. A munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek és az inflációs várakozások emelkedése miatt az MNB tovább folytathatja a kamatemelési ciklust.
A következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkednek a fogyasztói árak
– ismertette a nem túl kedvező várakozásokat a szakértő.
Suppan Gergely szerint az árkorlátozó intézkedések nélkül az infláció elérhetné a 22 százalékot is, a háztartási energiaárak átlagos fogyasztás alatti befagyasztása nélkül pedig meghaladná a 25 százalékot.
Szintén a pesszimizmus jeleit lehet felfedezni Virovácz Péter szavaiban. Az ING szenior elemzője úgy gondolja, hogy az emelkedő energia- és egyéb input költségek miatt továbbra is magas maradhat az átárazás. Úgy véli, hogy a rezsicsökkentés átalakítása is újabb 2-3 százalékponttal növelheti meg a fő inflációs mutatót szeptembertől. Ehhez hozzáadódnak még olyan egyedi hatások, mint a fővárosi parkolási díjszabás rendkívüli átalakítása, valamint a Magyar Telekom által bejelentett közel 10 százalékos, széles körű áremelés.
Az üzemanyagárstop októberi lejárata szintén komoly inflációs kérdéseket vet fel. Ha visszatérnek a piaci árak, akkor októberre már bőven 20 százalék fölé is emelkedhet a magyar inflációs mutató
– emelte ki Virovácz Péter. Hozzátette, hogy
a 2022-es év egészét tekintve 14 százalék körüli átlagos inflációval számolunk,
de jövőre akár ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése.
Szeptemberre 20 százalék körüli inflációt prognosztizált Németh Dávid. A K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint az augusztus adatok alapján a fűtésre használt tűzifa és a szén árának emelkedése a hivatalos adatok szerint visszafogott volt, ezeknek a drágulása szintén felfelé húzza majd az fogyasztói árak emelkedését.
Hasonló adatokat vár az év kilencedik hónapjára az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is.
Kiss Péter várakozásai szerint
októberben, 20,5 százalékon következhet be a tetőzés.
Azt ugyanakkor kiemelte, hogy a ársapkák megszüntetése újabb inflációs hullámot generálhat, ezért az Amundinál jelenleg úgy gondolják, erre csak 2023 első felében kerülhet majd sor, amikor a várakozások szerint csökkenő pályára kerül az áremelkedés üteme.
