Nagyon jelentősek a makrogazdasági kockázatok, de továbbra is kedvezők a magyar gazdaság kilátásai – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, miután megjelent a jegybank szeptemberi inflációs jelentése. Az MNB napokkal ezelőtt közzétette a fő sarokszámokat, e szerint
az idén 13,5–14,5, míg jövőre 11,5–14 százalék között alakulhat a fogyasztó árak emelkedése. Mindkét érték magasabb, mint amit a legutóbbi, júniusi jelentésükben jeleztek.
Balatoni András hangsúlyozta, hogy az növekedése „orrnehéz” lesz, az év hátralévő részében továbbra is emelkedik, viszont szeptembert követően lassul az ütem. Jövő év első felében egyre markánsabban jelennek meg a dezinflációs hatások a hazai inflációs folyamatokban, miután a globális recessziós kockázatok miatt a nyersanyagárak növekedésében fordulat látszik, és részben a belső tényezők is ebbe az irányba hatnak. Jelezte, hogy jövő év második felére ez a dezinflációs folyamat felgyorsul.
2023 második felében beérnek a korábbi monetáris döntések hatásai
– emelte ki a szakember, így az MNB arra számít, hogy a pénzromlás üteme 2024-re visszatérhet jegybank toleranciasávjába.
A gazdasági növekedésről elmondta, hogy a hazai 2022-ben 3 és 4 százalék között alakul, majd 2023-ban 0,1–1,5 százalék közötti bővülés várható. 2024-ben azonban ismét gyorsul a gazdaság kibocsátása, 3,5–4,5 százalékra. A jegybanknál arra számítanak, hogy az év második felében az energiaárak csökkenésével együtt javulnak a kilátások, mivel a magyar makrogazdaság fundamentumai továbbra is kedvezők.
A szakember elismerte, hogy nagyon megdrágultak az élelmiszerek Magyarországon, sokkal jobban, mint a régióban vagy Európában. Szerinte ennek az oka a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége.
Azokban az országokban ugyanis, ahol termelékenyebb az élelmiszeripar, ott kisebb az élelmiszer-infláció. Balatoni szerint strukturális problémák vannak a magyar élelmiszeriparral.
A feldolgozóipari termékeknél további emelkedés várható, ami az infláció gyorsulása miatt megközelíti a csúcsot, mivel az árakba gyakorlatilag teljesen begyűrűzött az inflációs hatás. A monetáris politikán kívül eső okokból lesz magasabb jövő év elején is az infláció az MNB igazgatója szerint. Megismételte, hogy 2024 első felére ér vissza az infláció a jegybank toleranciasávjába.
A gazdasági ciklus pozíciójára áttérve kiemelte a mutató szerepét, miután arra számítanak, hogy jövőre megszűnik a pozitív kibocsátási rés a dezinflációs hatás érvényesülésével. Szerinte újra megjelenik a Philips-görbe, amely az infláció és a munkanélküliségi kapcsolatát írja le. Ez a szolgáltatásoknál már érződik, miután a gazdaság ciklikus helyzete jelentősebb inflációs hatásokat fejt ki, mint a Covid előtt.
Az év elején elért kedvező gazdasági teljesítmény követően romlik a hazai konjunktúra
– ismerte el, amihez szerinte az aszály is hozzájárult. A háztartások jövedelme jövőre mérséklődik, és ez a fogyasztás csökkenésével jár. Ugyanakkor a háztartások megtakarítási rátájuk mérséklődésével simítják a fogyasztási pályát, ami korábban kezdődött, de 2023-ban felgyorsul.
A beruházásokról elmondta, hogy egyre többen tervezik az elhalasztásukat, és ez a magánszektor mellett az állam részéről is jelentkezik. Ezért arra számítanak, hogy jövőre 1,5 százalékkal mérséklődik a bruttó állóeszköz-felhalmozás, ami később felpattanhat.
Továbbra is azt látjuk, hogy a magyar gazdaság kilátásai kedvezők
– fogalmazott Balatoni András. Jövőre a fogyasztás mérséklődésével együtt a nettó pozitívvá válik, majd 2024-től ismét kiegyensúlyozottabb növekedés várható.
Ideiglenesen a munkanélküliségi ráta is emelkedhet, ám ez a tendencia 2024-ben megfordul.
A költségvetési folyamatokról elmondta, hogy a 6,1 százalékos hiánycél elérhető, majd a deficit 2024-re térhet vissza a 3 százalékos szint alá. Az uniós forrásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy azok beérkezésére számítanak, még ha az idén el is maradnak az előirányzattól. Az adósságráta kis mértékben csökkenhet év végére, és ez 2023-ban is folytatódhat, nagyobb mérséklődés 2024-ben várható.
A folyó fizetési mérleg romlását a magas energiaárak okozzák, de elkezdődött egy jelentős alkalmazkodás a gazdaságban. Ahogy jövőre megváltozik a szerkezete, az azt eredményezi, hogy a folyó fizetési mérleg javul, és egyensúlyközeli állapot alakul ki 2024-ben.
A monetáris tanács úgy értékeli, hogy kiegyensúlyozott kockázatok vannak az alappálya körül. Júniushoz képest annyi változott, hogy szimmetrikusnak látják a kockázatokat a nyersanyagpiacon, ezért az egész kockázati térkép kiegyensúlyozottá vált.
A háztartások fogyasztása markánsan lassul az online pénztárgépek adatai alapján
– mondta újságírói kérdésre.
Jelezte, hogy 2023-tól újra élénk növekedés várható a magyar gazdaságban, ugyanis azok a makrogazdasági feltételek, amelyek az elmúlt években támogatták a bővülést, továbbra is kedvezők.
