Habár Magyarország egy teknőben fekszik és nálunk a szélbiztonság nem jelentős, a kormány mégis úgy gondolja, hogy változott a világ, a technológia, eljött ezeknek az erőműveknek az ideje, és engedélyezni fogja az építésüket - ezt az ipari és technológiai miniszter jelentette be ma este a Mathias Corvinus Collegium rendezvényén.
Palkovics László több részletet nem árult el, de a bejelentés önmagában is fordulópontot jelent: egy sok éves tilalom feloldását vetíti előre.
Egy 2016-os kormányrendelet értelmében ugyanis nem lehetséges szélfarmot telepíteni a lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül. Ez a kikötés a gyakorlatban azt jelenti, hogy
lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol lehetséges szélerőművet felállítani.
A 12 kilométeres védősáv egyébként európai összevetésben szigorú. Nyár közepén derült ki, hogy Lengyelországban megindulhatnak a szélerőmű-fejlesztések, miután a lengyel kormánya jóváhagyta a szélenergiával kapcsolatos szabályozás módosítására vonatkozó javaslatot. Így a befektetők előtt megnyílt az út, hogy a szárazföldön szélturbinákat telepítsenek. Ehhez a szabályozás szerint 1600 méteres védősávot kell képzeni.
Voltak árulkodó jelek
Palkovics László augusztusban egy török lapinterjúban már kitért rá, hogy 180 fokos váltás jöhet a hazai szélenergia-szabályozásban. Akkor úgy fogalmazott, hogy Magyarország az energiaátalakítási tervnek megfelelően fokozatosan átáll a megújuló, illetve alternatív energiaforrásokra. 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné, ezt pedig a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén 20-24 gigawattra lehet felfuttatni.
Megjegyezte, hogy Magyarország más alternatív energiaforrások kiaknázását is tervezi, mint a biogáz, a biometán és a biomassza, és hogy
a geotermikus és a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő tíz évben 16 milliárd euró értékben valósulhat meg invesztíció.
A szélenergia említése váratlan kormányzati szinten. A közelmúltban azonban Orbán Viktor is beszélt róla a parlamentben. A kormányfő azt mondta, hogy viták zajlanak a kormányon belül is a szélenergiáról és egyelőre nincsenek meggyőződve arról, hogy szükséges a szélenergia-termelés újraindítása.
Szívesen vesszük, hogyha a magyar parlament is megvitatja ezt a kérdést, és elmondja a véleményét a magyar kormánynak
- tette hozzá.
Lesz elég gáz a télre
Az MCC-s előadásában Palkovics László az energiakrízisről is tájékoztatást adott. Szerinte a magyar gázellátás jobb állapotban van, mint az európai. A legoptimistább, legbiztosabb szcenárió a mostani fűtési szezonban jelenleg az, hogy
Magyarország rendelkezik elegendő gázszerződéssel, -kapacitással és tárolói kapacitással, hogy március 9. előtt a kereskedelmi gázkészlet nem fog elfogyni.
Ha pedig mégis elfogyna, akkor van 1,2 milliárd köbméter stratégiai tartalék. A cél azonban, hogy Magyarország 2050-re karbonsemlegessé váljon, másrészt ne fogyasszon többet 3-4 milliárd köbméter gáznál évente. Jelenleg ez a szám ugyanis túl magas, 11,5 milliárd köbméter.
A tárcavezető kiemelte: az orosz–ukrán háború is rámutatott, mekkora a kitettsége az országnak gáz terén. Éppen ezért a kormány egyik legfőbb célkitűzése, hogy a jövőben ne függjünk egy olyan energiaforrástól, amelynek csak egy kis részét állítják elő Magyarországon.
