A Mathias Corvinus Collegiumban a kormány öt tárcavezetője tartott eddig előadást. Ezúttal Palkovics László technológiai és ipari miniszter volt a meghívott, akit az intézmény budapesti központjában Litkei Máté műsorvezető, a Klímapolitikai Intézet igazgatója arról faggatott, hogy milyen hatással lehet a kialakuló Európára és hazánkra, továbbá mindez mennyire befolyásolja a klímacélok megvalósulását.
A beszélgetést megelőző prezentációjában Palkovics megjegyezte, hogy
ő elsősorban mérnöknek vallja magát, és erre is a legbüszkébb, miniszter ugyanis bárki lehet.
Majd azzal folytatta, hogy Orbán Viktor mindig a következő négy év feladatait próbálja meghatározni a kormányon belül, szerinte ez most is jól sikerült.
A tárcavezető mondandójának központi témája egyrészt az volt, hogy
hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon, másrészt évente ne fogyasszon többet 3-4 milliárd köbméter gáznál, jelenleg ez a szám ugyanis túl magas, 11,5 milliárd köbméter.
Harminc percen belül minden autópálya elérhető legyen itthonPalkovics László előadásában arról is beszélt, hogy hazánk a közúti közlekedés terén hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedben: Luxemburg és Csehország után ma a harmadik helyen állunk az egy négyzetkilométerre eső épített autópályák tekintetében. A terv pedig az, hogy bárhol éljünk Magyarországon, 30 percen belül minden sztráda elérhető legyen – nemcsak kényelmi, hanem gazdasági szempontokból. Hozzátette, az elkövetkező négy évet a vasúthálózat fejlesztése határozza majd meg: a kormány célja, hogy kiépítse a Budapest–Belgrád, valamint a Záhony–Győr közötti, illetve a fővárost elkerülő vasútvonalat, míg a környező országokkal nagy sebességű vasútvonalon kapcsolódjunk össze. |
Szerinte az orosz–ukrán háború is rámutatott, mekkora a kitettségünk ezen a téren, éppen ezért a kormány egyik legfőbb célkitűzése, hogy a jövőben ne függjünk egy olyan energiaforrástól, amelynek csak egy kis részét állítjuk elő Magyarországon. Eddig túl olcsó volt az energia, az emberek pedig hozzászoktak, kényelmessé tette őket, és ez a fogyasztáson is meglátszott – jegyezte meg. Megoldásként az Európában egyedülálló Makói-árokban felhalmozódott réteggázt jelölte meg, ám ezt a lehetőséget egyelőre nem tudjuk kiaknázni, a meglévő mezőinken viszont igen, ott 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra növeljük a termelést.
Sportos dolog
– fogalmazott Palkovics László arra utalva, hogy 28 év múlva 10 százalék alá kerüljön a földgázfüggőségünk, és a városokban mindenhol távfűtés, a lakóépületekben meg hőszivattyú legyen.
Az alternatív energiaforrások arányát mindeközben növelnünk kell, és lépést kell tartanunk az emelkedő villamosenergia-igényekkel, illetve azok rugalmas kiszolgálásával.
A magyar gazdaság alapvetően gázalapú, de azt szeretnék, hogy átalakuljon villamosáram-alapúvá
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jelenlegi villamosenergia-hálózat korszerűsítése 24 milliárd euróba kerül. A napenergiáról azt mondta, nem a legjobb megoldás, mert ha túl sokat süt a nap, sok van belőle, ha viszont keveset, akkor pótolni kell.
Palkovics László kitért arra is, amikor augusztus 22-én felmentette a pozíciójából az Országos Meteorológiai Szolgálat két felső vezetőjét, Radics Kornéliát és Horváth Gyulát, miután nem valósult meg az OMSZ-nek az a forgatókönyve, amely miatt elhalasztották a budapesti ünnepi tűzijátékot.
Hiányzott a tüntetés, ezért aztán az OMSZ vezetőit felmentettem. Nem ezért mentettem fel őket, de tényleg jó tüntetés volt, mert utána Szegeden, a Magyar Meteorológiai Társaság vándorgyűlésén elmondtam, hogy milyen átalakításokra gondolok, és a végén megtapsoltak, jól jöttünk ki belőle
– idézte fel a történteket az ipari és technológia miniszter, ezt követően pedig elmagyarázta, hogy meg kell tudniuk mondani, mennyi energiát visz be a hálózatba egy naperőmű. Ha pontatlanok az előrejelzések – az Országos Meteorológiai Szolgálat esetén 30 százalék volt az eltérés –, akkor a hiányt muszáj pótolni, meg kell venni valahonnan, mégpedig drágán, korábban ezért fizettünk a kiegyenlítőenergiáért többet Németországnál.
A napelemes rendszerekkel kapcsolatban megjegyezte, jelenleg is zajlik a hálózatok bővítése, a szélerőművekről pedig azt mondta, habár Magyarország egy teknőben fekszik, és nálunk a szélbiztonság nem jelentős, a kormány mégis úgy gondolja, hogy változott a világ, a technológia, eljött ezeknek az erőműveknek az ideje, és engedélyezi az építésüket. Biomasszát, biogázt eközben nem használunk, de ezen is változtatunk, csakúgy, mint a hidrogénstratégiánkon.
Magyarország 2050-re harmadára csökkentené gázfelhasználásátA tervek szerint a többségében, mintegy 70 százalékban gázzal üzemeltetett távfűtési rendszereket teljes mértékben geotermikus energia váltaná fel. |
„A magyar gázellátás jobb állapotban van, mint az európai – felelte Palkovics László az egyik kérdésre.
A legoptimistább, legbiztosabb szcenárió a mostani fűtési szezonban jelenleg az, hogy Magyarországnak van elegendő gázszerződése, gáz- és tárolói kapacitása, így március 9. előtt a kereskedelmi gázkészlet nem fog elfogyni. Ha mégis, akkor van 1,2 milliárd köbméter stratégiai tartalékunk.
A válságkezelésre vonatkozó kérdésre felelve úgy fogalmazott, Európa nem tudta megvédeni a határait, kezelni a migrációt, Magyarország azonban igen.
