A magyar a legfrissebb adatok szerint is csúcson van. Már három hónapja több mint 4,7 millióan dolgozunk, a június–augusztusi időszakban átlagosan 166 ezer munkanélküli volt az országban, és a 20–64 éves inaktívak 980 ezernél is kevesebben vannak. A 20–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája már 80 százalék feletti, a munkanélküliségi ráta pedig 3,4 százalékot ér el – fejtette ki a VG-nek Szalai Piroska. A munkaerőpiaci szakértő szerint hazánk minden munkaerőpiaci mutatója jelentősen jobb az unió és az OECD-országok átlagánál. Sőt, idén az első hét hónap mindegyikében, azaz júliusig a keresetek átlagos emelkedése meghaladta az inflációt, tehát a reálértékük nőtt. „A környezetünkben nincs még egy ilyen ország, mindenhol csökkent már a keresetek vásárlóereje” mutatott rá Szalai Piroska.
Egyre több a nő a munkaerőpiacon
A KSH a jövő héten fogja kiadni az augusztusi kereseti és a szeptemberi foglalkoztatási adatokat. Idén augusztusig minden hónapban nőtt a foglalkoztatottak száma az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva, és csökkent a munkanélküliség és az inaktívak száma is.
Az első negyedévben 107 ezerrel dolgoztunk többen (a növekedés háromnegyedét a nők adták), a második negyedévben 74 ezres növekedést értünk el (ennek kétharmadát adták a nők), és várhatóan a harmadik negyedévben is csaknem 50 ezerre lehet becsülni a várható növekedést (aminek szintén a nagyobb részét a nők adják).
A munkanélküliek száma minden negyedévben 30-40 ezerrel volt kevesebb a múlt évinél. A 20–64 éves inaktívak száma az első negyedévben 122 ezerrel, a második negyedévben pedig 66 ezerrel csökkent.
– mondta Szalai Piroska.
Javuló statisztikák
A javulást úgy értük el, hogy a közfoglalkoztatottak száma már csupán 75 ezer fő, azonos szinten van a 2010-es értékkel. Emellett a hivatalos statisztika szerint külföldön is 88 ezren dolgoznak, majdnem 30 ezerrel kevesebben, mint a járvány előtti időszakában. A foglalkoztatási rátánk a nyolcadik legnagyobb, a munkanélküliségi rátánk pedig a hatodik legalacsonyabb az unióban, a teljes munkaidőben dolgozók aránya pedig nálunk a legmagasabb az összes tagállam között.
A héten az Eurostat kiadta az unió 192 régiójának tavalyi foglalkoztatási és munkanélküliségi adatainak elemzését.
A legalacsonyabb munkanélküliségi rátájú öt európai régióba két magyar is bekerült: a Közép-Dunántúl 2,1 százalékos értékével a második, a Nyugat-Dunántúl 2,2 százalékkal az ötödik legjobb. 2010-ben még négy magyar régió is a legrosszabb húsz munkanélküliségű térség között szerepelt, tavaly már mind a sorrend első felében volt található.
Az elemzés külön kitért a 15–29 éves fiatalok helyzetére. Három magyar régió is bekerült ebben a rangsorban a legalacsonyabb munkanélküliségi rátájúak közé: a negyedik helyen áll a Nyugat-Dunántúl 4,5 százalékkal, kilencedik helyen Budapest 4,8 százalékkal, tizedik pedig a Közép-Dunántúl 4,9 százalékos mutatóval. Az unió 192 régiója közül Észak-Magyarországon csökkent a negyedik legnagyobb mértékben 14,1 százalékponttal, a Dél-Dunántúl a kilencedik 13,5 százalékpontos javulással.
Nem nő jelentősen a munkanélküliség
Szalai Piroska megjegyezte: nem látott még egyetlen olyan elemzést sem, amelyik nagyon romló számokkal kalkulált volna.
„Az MNB legutóbbi jelentésében a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a konjunktúra lassulása miatt a munkanélküliség 2023 második feléig átmenetileg emelkedhet, utána azonban már csökkenni fog. Az Európai Központi Bank (EKB) június eleji előrejelzése szerint hazánkban várhatóan 6,8 százalékon fog stabilizálódni jövőre a munkanélküliség. De, tegyük hozzá, hogy a bank korábbi előzetes várakozásainál eddig mindig alacsonyabban alakult a hazai munkanélküliség. Sőt, még a kormánypártisággal egyáltalán nem vádolható Egyensúly Intézet szeptemberi előrejelzése is csak 3,4 százalékos munkanélküliséget jósol jövőre” – fejtette ki Szalai Piroska.
Arra számítani kell persze, hogy 2023 lesz a legnehezebb. Nem is a munkanélküliség miatt, hanem azért, mert nagyon komoly átstrukturálódás várható.
Ahogy a járvány alatt is felgyorsult a munkaerőpiac átalakulása, úgy most a háborús hatására is szinte biztos, hogy újabb hatalmas változások várhatók. Lesznek területek, ahol jelentős bővüléssel kell számolni. Az az igazán nagy kérdés, hogy e területek bővülése mennyire tudja kompenzálni a gazdaság recessziótól szenvedő szegmenseit
– mutatott rá Szalai Piroska.
