Válságok közepette döntött rekordokat a magyar munkaerőpiac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA globális nehézségek, vagyis a koronavírus-járvány hatásai vagy az orosz–ukrán háború kitörése ellenére is új csúcsot ért el a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon.
Az elmúlt harminc év egyik legnagyobb növekedését tükrözik az adatok: igaz ez mind az első, mind a második negyedévünkre – mondta a VG.hu-nak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
Minden várakozást felülmúlt a foglalkoztatottság
A foglalkoztatottak növekedésének dinamikája minden várakozást felülmúlt – részletezte a szakértő. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, ha összevetjük minden év első negyedévét, az ideiben volt a harmadik legnagyobb emelkedés 1992 óta. A második negyedévek közt pedig a negyedik legnagyobb a bővülés.
Szalai Piroska emlékeztetett:
az elmúlt hat hónapban, vagyis már a háború időszakában visszaesés helyett tehát kiugróan nőtt a munkavállalók száma.
Április és június között átlagosan 4,693 millióan dolgoztak, 74 ezerrel többen, mint 2021 azonos időszakában. Az első negyedévben a több mint százezres növekedés háromnegyedét, a másodikban pedig a 74 ezres bővülés kétharmadát a nők adták.
Az Európai Unió legjobbjai között vagyunk
A szakértő arra is rámutatott, hogy az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva Magyarország a legkedvezőbb foglalkoztatási adatokkal büszkélkedő tagállamok között van.
A 20–64 éves korcsoportban az egész Európai Unióban nálunk a legnagyobb a teljes munkaidőben dolgozók aránya: 200 emberből 80 dolgozik, több mint 76 ráadásul teljes munkaidőben.
A munkanélküliségi ráta a járvány előtti szint alá javult: a napokban kiadott júniusi Eurostat-adatok alapján a negyedik helyen állunk a tagországok között Csehország, Lengyelország és Németország után.
Szalai Piroska megállapította, nem lett igazuk azoknak a szakértőknek, akik a pandémia és a háború következményei, valamint a mintegy húszszázalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés miatt arra számítottak, hogy az emberek tömegével veszítik el a munkahelyüket.
Hosszú távon is stabil marad a munkaerőpiac
Az idén a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,739 millió volt. A 2022. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,693 milliót tett ki, 74 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 67 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké hatezerrel csökkent – írta korábban a VG.hu.
Az előző hónaphoz képest közel 45 ezres júniusi növekményt teljes egészében felszívta a munkaerőpiac, erre utal, hogy a foglalkoztatottság ennél is nagyobb mértékben, 53 400 fővel emelkedett.
A nyári szezonális munkák beindulásával nagyon sok munkaerő tért vissza az inaktivitásból, emellett az aktívan állást keresők közül is fel tudott szívni nagyjából nyolcezer embert a piac.
Az ilyen mértékű havi változások persze sokkal inkább kivételnek tekinthetők, a szezonalitáshoz köthetők.
Az elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a munkaerőpiaci javulás nem csupán statisztikai folyamat.
Hosszabb távon nézve is tartósan kedvező irányú tendenciák láthatók a magyar munkaerőpiacon.
Több a betöltésre váró álláshelyTovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma az első negyedévben. A KSH adataiból kiderül, hogy az év első három hónapjában a magyarországi álláshelyek átlagosan 2,7 százaléka volt betöltetlen, míg egy évvel korábban az arány 1,7 százalék volt. A betöltésre váró pozíciók 2,5 százaléka a verseny-, 3,7 százaléka a közszférában található. A munkaerőhiány az egészségügyben, valamint az ipar területein a legnagyobb hazánkban, és ez igaz az EU legtöbb tagállamára. |
