Rekordokat döntöget az idén a nyerstej ára hazánkban. A feldolgozóknak nem kis kihívást jelent, hogy az alapanyag hónapról hónapra drágul, miközben a többi költségelem – az energia, a munkabérek, a szállítás és a csomagolás – ára is folyamatosan emelkedik. Az idén az időjárás sem kedvezett a tejtermelésnek, az aszály miatt kiégtek a legelők, a szálastakarmányt is nehezen tudták beszerezni a gazdálkodók, ráadásul a nagy hőség sem tett jót az állománynak.
Mindez a fogyasztói árakban is tükröződik, a vásárlók – a 2,8 százalékos UHT tejen kívül, amelynek árát a kormány a múlt év októberi szinten befagyasztotta – szinte hétről hétre drágább tejtermékekkel találkoznak a boltokban.
Aranyárban mérik az alapanyagot
Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint az alapanyag, vagyis a nyers tej termelői ára szeptemberben itthon megközelítette a 193 forintot kilogrammonként, ami igencsak nagy ugrásnak tekinthető az egy évvel korábbi szinthez képest, amikor is a tej átlagára 112 forint környékén mozgott.
A drasztikus mértékű drágulás ugyanakkor nem csak hazánkra jellemző, az egész Európai Unióban hónapok óta felfelé ívelő pályán van a tejpiac, már ami az árakat illeti. Jól jelzi ezt, hogy a belföldi felvásárlási árnál is magasabb szinten vannak az exportárak.
A nyerstej kiviteli ára szeptemberben meghaladta a 221 forintot. A nyers tej mellett a tejszín és a vaj ára is az egekben van. Az olaszországi Veronában október közepén 3,56 eurót fizettek egy kilogramm tejszínért, Németországban, a kempteni árutőzsdén az ömlesztett vaj ára egy kilogrammra vetítve elérte a 6,8 eurót, míg a sovány tejpor 3,6 euróért kelt el. Ezzel az ömlesztett vaj ára 207 százalékkal, a sovány tejporé 106 százalékkal volt magasabb az intervenciós – az által meghatározott legalacsonyabb – árszintnél.
Duplájára nőtt a trappista sajt ára
Nem csoda hát, ha az áremelkedés a fogyasztókat is egyre jobban sújtja. A feldolgozók kénytelenek áthárítani a megemelkedett költségeiket a kereskedőkre, s bár az áruházak némelyike – a kereslet visszaesésétől tartva – igyekszik tompítani az áremelkedést, a fogyasztói árak így is korábban nem látott szintre kerültek az elmúlt hónapokban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a legnagyobb mértékben a trappista sajt ára nőtt meg, egy év alatt közel a duplájára, ugyanakkor nagyon megugrott a túró, a tejföl, a kefir ára is.
A fogyasztói tejek közül az úgynevezett hosszan friss, vagy ESL tejek drágultak a legjobban, ezeket a termékeket ugyanis nem érinti a kormányzati árstop. A 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- tej egy év alatt 62 százalékkal lett drágább, míg az árstopos, 2,8 százalékos UHT tejhez továbbra is a múlt évi áron juthatnak hozzá a vásárlók.
A termelés csökkenését várja az unió
A szakemberek előrejelzése szerint rövid távon jelentős áresés nem várható a tejtermékek piacán. Míg korábban rendre attól tartottak a magyar tejágazat szereplői, hogy a külföldi dömpingáru letarolja a hazai piacot, most ilyen fordulatra nem kell számítani.
Az európai uniós versenytársak is a magyarországihoz hasonló gondokkal küzdenek, s az Európai Bizottság várakozásai szerint sem várható túlkínálat a piacon. Sőt, a friss tejtermékek esetén termeléscsökkenést vizionál a bizottság.
Az olcsóbb termékeket kereső vásárlóknak sajnos nem lesz szerencséjük. Míg a korábbi időszakban a növényi zsírral készült termékek – gyakran akár a vevőket megtévesztő módon – vitték a prímet az alacsony árkategóriában, az orosz–ukrán háború miatt gyakorlatilag aranyárban kapható napraforgó- és repceolaj ezen termékek árát is megemelte.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unger Tamás / Vas Népe)
