A következő hetekben megkezdődhet a minimálbér-tárgyalások érdemi része, ugyanis még a napokban megkapják a szociális partnerek a kormány jövő évre vonatkozó adatait – erről beszélt a VG-nek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, miután a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) újabb ülést tartott, ahol a jelenlévő Kutnyánszki Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára ígéretet tett arra, hogy a szaktárca csütörtök este vagy pénteken a vállalkozóknak és a szakszervezeteknek megküldi a Pénzügyminisztérium jövő évi számításait, többek az inflációról és a várható növekedésről.
Zs. Szőke Zoltán hangsúlyozta, hogy idén az mértéke lesz a tárgyalások középpontjában, arra kérdésre, azzal egyenértékű emelést elfogadna-e a vállalkozói oldal, azt mondta, erről még korai arról beszélni, de azért megjegyezte, hogy a munkaadónak se érdeke, hogy amit kifizet, az az infláció miatt teljesen elveszítse az értékét. Azt is jelezte, nem tehetik meg, hogy ne kössenek megállapodást, mivel a vállalatoknak is az az érdeke, hogy tudjanak előre tervezni, főleg ebben a bizonytalan gazdasági környezetben.
Korábban a VG is megírta, hogy kifejezetten szűk mezsgyén mozoghatnak idén a minimálbér-tárgyalások, a szakszervezetek minimumelvárása az inflációval megegyező mértékű emelés, amibe talán még a munkaadók is belemennek, feltéve, ha nem romlik drasztikusan meg a munkaerőpiaci helyzet.
Ha valóban így lesz, akkor a jegybank szeptemberi inflációs jelentése alapján 2023-ban a minimálbér legrosszabb esetben is bruttó 223–228 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 290–296 ezer forintra emelkedhet.
Ismerjük a munkáltatói oldal problémáit, ezért legalább az inflációval megegyező bérfejlesztést szeretnénk kiharcolni
– mondta a VG érdeklődésére Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki hangsúlyozta, hogy nincsenek irreális elvárásaik, tisztában vannak azzal, hogy mennyi negatív hatás éri a munkáltatói oldalt. Épp ezért nem gondolja azt, hogy idén reálbér-növekedés a minimálbér esetében szóba jöjjön. „A helyzet nagyon bonyolult most” – ismerte el a szakszervezeti vezető, hozzátéve, nem feltétlenül a minimálbér és a garantált bérminimum emelése lesz a munkáltatók legnagyobb kihívása. Ezzel együtt megjegyezte, hogy a minimálbérrangsorban sok ország elhúzott mellettünk, olyanok is, akiket korábban megelőztünk. Szerinte a fejlettségi szintünkhöz képest vannak alacsonyan a hazai bérek.
Zs. Szőke Zoltán szerint nagyon nehéz megmondani, hogy az az óriási tehernövekedés, amivel ma minden vállalat szembesül, különösen a kisebb cégek, az mivel fog járni, azaz, hogy felfüggesztik-e a tevékenységüket, vagy végleg abba is hagyják a termelést. Azt viszont nem gondolja, hogy a nagyobb méretű vállalatoknál, amelyek sikeresen működnek, és stabil a piaci helyzetük, ott a dolgozók elbocsátása szóba kerülne.
