Kiket keresnek fel a számlálóbiztosok?
A számlálóbiztosok azokat a háztartásokat keresik fel október 20. és november 20. között, amelyek nem éltek az internetes önkitöltés lehetőségével. Emellett jogszabályban foglalt feladatuk, hogy a hozzájuk tartozó összes címet ellenőrizzék, és szükség esetén pontosítsák, beleértve azokat is, ahol online kitöltésre került sor – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a VG megkeresésére. Jelezték,
az adatgyűjtésben érintett mintegy 5 millió cím 63,5 százalékából, 3,2 millióról érkeztek be kérdőívek az internetes önkitöltési szakaszban,
ám ezek között sok olyan cím is szerepel, amelyet eddig nem sikerült megfelelően pontosítani. Ez október 20. után a számlálóbiztosok feladata.
Az eltérések egyik tipikus okaként említette a KSH, hogy az online kitöltés során megadott cím nem vagy nem teljesen egyezik meg a címállományában szereplővel. Így az említett esetekben előfordulhat, hogy a kérdőív internetes kitöltése és beküldése ellenére becsenget a számlálóbiztos. A népszámlálási kérdőívet azonban ilyen esetben nem kell újra kitölteni, a korábban, a válaszok online beküldése után kapott visszaigazoló kóddal igazolni tudjuk, hogy a kérdőívet már kitöltöttük és beküldtük. Amennyiben az adatszolgáltató nem találja a visszaigazoló kódját, a [email protected] címen kérheti annak pótlását, amelyhez a lakcímet és a kérdőívkitöltéshez használt 12 jegyű belépési kódot kell megadnia.
Mi történik, ha a számlálóbiztos akkor keres, amikor éppen nem vagyok otthon?
A hivataltól azt is megtudtuk, hogy a számlálóbiztos legalább három alkalommal, különböző időpontokban, hétköznap és hétvégén is személyesen próbálja felkeresni az ott lakókat, hogy lekérdezze a kérdőíveket.
Ha nem találja otthon az ott élőket, értesítőt hagy a postaládában, amelyen feltünteti a nevét és az elérhetőségét,
így van lehetőség arra, hogy az adatszolgáltató egyeztessen vele egy időpontot, amikor újra ellátogat hozzá a számlálóbiztos.
Mekkora bírságra számíthatok, ha nem töltöm ki az őszi népszámlálási kérdőívet?
Törvény előírás szerint mindenkinek kötelező részt vennie a népszámlálásban. Ez nemcsak azokra a magyar állampolgárokra vonatkozik, akik a népszámlálás „eszmei időpontjában” – ami a népszámlálás kezdete is –, október 1-jén 0 órakor Magyarországon éltek, hanem azoknak is meg kell válaszolniuk a kérdéseket, akik kevesebb mint 12 hónapja tartózkodnak külföldön, ahogy a legalább 3 hónapja hazánkban élő külföldi állampolgároknak is részt kell venniük benne – részletezte a KSH.
Ha valaki megtagadja a részvételt a népszámlálásban, akár 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal is sújtható.
A statisztikai hivatal célja azonban nem az, hogy bírságoljon, hanem az, hogy a lakossággal együtt közösen sikeres népszámlálást hajtson végre. Továbbá az is cél – hangsúlyozták –, hogy rámutassanak a cenzus jelentőségére, így arra is, hogy „egymásért felelünk”. A népszámlálás során gyűjtött adatok még ha talán nem is gondolnánk, de mindannyiunk életére hatással vannak, a jövőnket határozzák meg. Az országos, a helyi, a közvetlen lakóhelyünket érintő gazdasági, szociális, infrastrukturális fejlesztési programokhoz is a népszámlálási adatokat használják – hívta fel a figyelmet a KSH.
Hogyan vehetek részt a pótösszeírásban?
A népszámlálás november 28-án ér véget. Azok, akik sem online, sem a számlálóbiztosi szakaszban nem válaszolták meg a kérdéseket, 2022. november 21. és 28. között már csak pótösszeírás keretében, a település jegyzőjénél jelentkezve lehetséges a népszámlálási kérdőív kitöltése.
A KSH-hoz érkezett visszajelzések alapján a háztartások általában megértők a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és együttműködők, támogatják a számlálóbiztosok munkáját. Ők nagyon fontos szerepet töltenek be a népszámlálás során, hiszen a háztartások jelentős része a segítségükkel vesz részt az adatgyűjtésben – emelték ki.
A hivatal ezért azt kéri a kérdőívet még nem kitöltő háztartásoktól, támogassák ők is a számlálóbiztosok munkáját, hiszen az adatszolgáltatás nem csak kötelező, de mindannyiunk közös érdeke.
