Hibrid munkavégzést rendeltek el a téli hónapokra a napokban 95 születésnapját ünneplő tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben, hogy ezzel spórolják meg az épületek felfűtésének drasztikussá vált költségeit – tudta meg a VG.

Értesüléseink szerint december 19-től február 10-ig sem a kutatók, sem a technikai személyzet nem léphet be az intézet területére, ez legkorábban csak február közepén lehetséges, ám a rendes munkarend várhatóan még márciusig nem áll helyre. 

Úgy tudjuk, hogy az intézmény vezetése folyamatosan figyelemmel akarja követni, hogyan alakul az épületek energiafogyasztása, ennek függvényében dönthetnek a korábbi munkarend visszaállításáról.

Tihany, 2018. augusztus 20.A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Balatoni Limnológiai Intézetének 1926-1927-ben Kotsis Iván tervei alapján emelt épülete, a Balaton-kutatás és kísérletes biológiai kutatás fontos helyszíne.MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba ***************************Kedves Felhasználó!Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Tihany, 2018. augusztus 20. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Balatoni Limnológiai Intézetének 1926-1927-ben Kotsis Iván tervei alapján emelt épülete, a Balaton-kutatás és kísérletes biológiai kutatás fontos helyszíne. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Fotó: Jászai Csaba / MTI

Rendkívüli nyomást helyez a kutatóhelyek idei és jövő évi költségvetésére az energiaárak gyors növekedése – erősítette meg a VG.hu megkeresésére a fenntartó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Mint írták, a költségek növekedéséről egyelőre nem áll rendelkezésre pontos adat, miután a kutatóhelyek több szolgáltatón keresztül többféle ellátási formában veszik igénybe az energiahordozókat, amelyeknek a jövő évi beszerzése több esetben még folyamatban van.

Az már látható, hogy nagyságrendileg több milliárd forintot tesz ki a várható többletköltség. Mindez rendkívüli intézkedéseket, a fejezeti támogatás keretében biztosított költségvetési tételek átgondolását és átcsoportosítását tette szükségessé

– írták, hozzátéve, hogy egyrészt a kutatóhelyek maguk is vállaltak és meghatároztak energiatakarékossági intézkedéseket, de van, ahol alternatív megoldások (például napelemek) alkalmazásáról is döntöttek már. Másrészt átcsoportosításokat hajtottak végre, amelyek fedezetet jelenthetnek a megnövekedett költségekre.

Továbbra is a hazai tarifák a legalacsonyabbak az EU-ban

Augusztusban az európai modellezett háztartások közül a budapesti fizette ki a második legkönnyebben a rezsijét, holott egy éve még a középmezőnyben volt ez a lakosság teherbíró képességét szemléltető mutató alapján.

A kutatóhelyek vezetői ezenfelül saját hatáskörben dönthetnek az energiaköltségek csökkentését célzó intézkedésekről, például részleges otthoni munkavégzés elrendeléséről olyan esetekben, amikor a munkához nem szükséges a kutatóhelyeken rendelkezésre álló infrastruktúra (eszközök, berendezések stb.). Az ELKH-nál hangsúlyozták: továbbra is elsődleges céljuknak és feladatuknak tartják a munkaerő megtartását, a folyamatban lévő kutatások folytatásának és a kutatóhelyek működésének biztosítását.