Március 31-ig a befektetési vállalkozások, pénztárak, lakástakarék-pénztárak, biztosítók, befektetési alapok, valamint a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek
a kereskedelmi bankoknál mostantól elhelyezett betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a három hónapos diszkontkincstárjegy kamatánál
– közölte a gazdaságfejlesztési miniszter.
Nagy Márton bejelentése szerint semmi nem magyarázza, hogy
egyesek olyan jövedelemre tegyenek szert, amelyet a kisebb megtakarítással rendelkező lakossági ügyfelek nem érhetnek el.
Mint a közleményben fogalmaznak, a piaci torzulás az elhibázott brüsszeli szankciókra vezethető vissza, az ugyanis emiatt dönt csúcsot, amire válaszul a Magyar Nemzeti Bank kamatot emelt. Egyes pénzügyi szereplők pedig a gazdaság működéséhez szükséges hitelezés és állampapír-vásárlás helyett
a kereskedelmi bankok közvetítésével jegybanki betétekbe helyezték a vagyonukat.
A 18 százalékos állami kamat kockázatmentesen magas jövedelmet biztosított, miközben a kisebb megtakarítással rendelkező lakossági betétesek mindössze 1 százalék alatti kamatot kapnak a látra szóló betétek és a folyószámlabetétek után.
A bankok a hosszabb távú betétekre is csak 9-10 százalék kamatot fizetnek.
A gazdaságfejlesztési miniszter ennek a gyakorlatnak a megszüntetését sürgeti. Az intézkedés hozzájárul a hitelezés és az állampapír-forgalmazás zavartalanabb működéséhez, és források átirányításához a gazdaságba.
