Gyökeres változások jönnek a hazai fogyasztóvédelemben, egyetlen per is elég lehet a kártalanításhoz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA vevők, ügyfelek széles körét érintő fogyasztóvédelmi jogsértések miatt indult eljárásokat egyszerűsíti és gyorsítja az a parlament előtt lévő kormányzati törvényjavaslat, amelyet a Fogyasztóvédelmi Kerekasztal javaslatait figyelembe véve nyújtott be az Igazságügyi Minisztérium. A javaslat gerincét az úgynevezett közérdekű keresetek szabályozásának a megreformálása adja – mondta a VG-nek a tárca alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.
Egyetlen per elég lehet a kártalanításhoz
Kupecki Nóra kifejtette: a közérdekű keresetek lényege, hogy ha adódik egy fogyasztók széles körét érintő jogsértés, akkor annak a kivizsgálása egy eljárásban zajlik le, vagyis
nem kell minden egyes fogyasztónak külön-külön pert indítania.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a tárca törvényjavaslatát, lényeges változás következhet ezekben a procedúrákban. Ugyanis a tervek szerint lesznek olyan – az Igazságügyi Minisztérium által – feljogosított szervezetek, amelyek egy belföldi vagy határon átnyúló fogyasztóvédelmi szabálytalanságról értesülve rögvest pert indíthatnak az ügyben. A legnagyobb újdonság, hogy a kezdeményező szerv nemcsak a jogsértés megállapítását kérheti, hanem az új szabályozás szerint a sérelem tényleges orvoslását, azaz például a kártérítést, a kijavítást vagy az árleszállítást.
A lényeg tehát az, hogy a károsultaknak a közérdekű kereset kedvező elbírálása után sem kell külön-külön bírósághoz fordulniuk, hiszen ezzel az egy ítélettel minden érintett jóvátételt kaphat
– mondta a helyettes államtitkár.
A feljogosított szervezeteknek – amelyek államiak és civilek egyaránt lehetnek – a listáját, valamint az érdemi bírósági ítéleteket a kormány fogyasztóvédelmi honlapján lehet majd elérni. Ha a parlament megszavazza a törvényjavaslatot, akkor az 2023 júniusának végén lép hatályba, addigra pedig a tervek szerint elkészül egy jogalkalmazást segítő kézikönyv is a témában. Ezt jogalkalmazó szervekkel (például a Gazdasági Versenyhivatallal, az ügyészséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal, valamint az Országos Bírósági Hivatallal) és civil szervezetekkel közösen állítják össze.
További hiánypótló javaslatok
Az indítvány részeként a fogyasztóvédelmi hatóság – amely a gyakorlatban a kormányhivatal egyik osztálya – hatáskört kap annak ellenőrzésére is, hogy egy adott kereskedő biztosítja-e a vásárlók részére az elektronikus fizetés lehetőségét. Eddig erre nem volt jogköre a fogyasztóvédelemnek.
Szintén új előírás lesz, hogy a gyakran rendkívül hosszú, több száz oldalas és bonyolult üzletszabályzatok, általános szerződési feltételek módosításakor a vállalkozásoknak ennek közlése mellett
közérthető tájékoztatást kell adniuk a változtatások tartalmáról a fogyasztók részére.
Emellett az adminisztratív terhek csökkentését is szolgálja a törvényjavaslat, előírva, hogy fogyasztói panasz esetén először, „nulladik lépésként” meg kell próbálni a vitás ügy rendezését közvetlenül az ügyfél és a vállalkozás között, ezáltal elősegítve, hogy hatósági beavatkozás nélkül rendeződhessenek a fogyasztói panaszok. Ha ez nem sikerül, akkor természetesen a fogyasztóvédelmi hatósághoz vagy a békéltető testülethez lehet fordulni.
Kupecki Nóra felidézte, a fogyasztóvédelem területe május óta tartozik az Igazságügyi Minisztériumhoz, és ezzel egy időben a kormány kidolgozott egy új fogyasztóvédelmi politikát is, amely négy fő területre fókuszál:
- a fogyasztók védelmének biztosítására az online térben,
- a gyermekek védelmére,
- a fogyasztóvédelem elérhetőbbé tételére az állampolgárok számára,
- az egységes jogalkalmazás erősítésére.
