Mint ahogyan a VG korábban megírta, kimerült az állategészségügyi támogatási keret, és az Agrárminisztérium augusztusban erre az évre felfüggesztette a kérelmek befogadását, ami a termelők szerint növeli az állategészségügyi kockázatot, és költségemelkedést okoz számukra. A tárca már akkor jelezte, hogy a keret már az elmúlt években is szűkösnek bizonyult. 2020-ban egymilliárd forintos, 2021-ben pedig 500 millió forintos többletforrást nyújtott, a forráshiány miatt nem teljesült jogos igényeket pedig a tárgyévet követő évben fizette ki. A minisztérium hozzátette, hogy jövőre ismét meghirdeti ezt a támogatási formát.
A 2023-ra vonatkozó rendeletmódosítási tervezet elkészült, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) november elején meg is kapja egyeztetésre – közölte honlapján a MÁSZ. A tervezet szerint jövőre 11,9 milliárd forint állna rendelkezésre a vérvételek, vakcinázások, gyógykezelések és immunizálások költségének támogatására. A szövetség leszögezi: ezt a mintegy 2 milliárd forintos keretcsökkentést elfogadhatatlannak tartja, hiszen
veszélyezteti Magyarország szarvasmarha- és sertésállományának mentes státuszait, és rontja a magyar állattartók versenyképességét.
A MÁSZ hozzáteszi, hogy egyetért az állami pénzeszközök optimális, célzottabb és szakmailag hatékonyabb felhasználásával, azonban ezt úgy kell megvalósítani, hogy ne okozzon kárt az amúgy is súlyos helyzetben lévő állattenyésztési ágazatoknak. Úgy véli, a döntésnél fontos szempontként kell szerepelnie annak, hogy a rendelet alapján igénybe vehető támogatások kerete 2020-ban és 2021-ben is több mint 13,5 milliárd forint volt évente, ám ez az összeg sem tartott ki év végéig. Idén pedig hét hónap alatt fogyott el 11 milliárd forint.
A MÁSZ szerint az elmúlt két évben tetemes veszteséget felhalmozó állatartók az állategészségügyi költségeik támogatása nélkül nem tudják a korábbi évekre jellemző mennyiségben elvégezni állományuk szűrését és vakcinázását. Ez rövid távon súlyos állategészségügyi kockázatokat, hosszabb távon pedig versenyképességi és piaci hátrányt okoz, ráadásul a magyar állattenyésztők elvesztenék a hosszú ideje nagy anyagi és munkaerő-ráfordítással elért mentességi státuszaikat, illetve veszélybe kerülnének a jelenleg is folyó mentesítési programok is. A MÁSZ ezért arra kéri az Agrárminisztériumot, hogy a tárca a 2023-as keretet legalább 12,5 milliárd forintra módosítsa.
A szövetség néhány szakmai részletben is módosítana a tervezeten. Szeretné elérni, hogy a támogatott beavatkozásokat egészítsék ki az antimikrobiális rezisztencia elleni védekezést szolgáló vizsgálatokkal, mégpedig valamennyi érintett állományra, fajtól és üzemmérettől függetlenül. A szakmai szervezet egyetért az agrárkormányzattal abban, hogy indokolt egyes állategészségügyi szolgáltatások törlése, módosítása, illetve új betegségek beemelése. A tervezet készítőivel ellentétben nem javasolják sem az úgynevezett IBR- – egy elsősorban lázas, általános, valamint légzőszervi tünetekkel járó, herpeszvírus által keltett, és esetenként számottevő gazdasági károkat okozó megbetegedés –, sem a paratuberkulózis-mentesítés támogatásának megszüntetését. Az utóbbi betegség szintén súlyos gazdasági károkat okoz.
A vágóhídra szállított sertéseknél, szarvasmarháknál, baromfiknál és nyulaknál végzett
bizonyos állategészségügyi szolgáltatásoknál a fajlagos támogatások 20 százalékos csökkentésével szintén nem ért egyet a MÁSZ, indoklásuk szerint azért, mert ezeket az összegeket eleve alacsony értéken állapították meg.
Az antibiotikum-felhasználás csökkentése csak megfelelő vakcinázási programokkal lehetséges, illetve a telepi takarítások-fertőtlenítések elvégzésével ezekhez is szükséges a megfelelő támogatási szint fenntartása. Mint írják, észrevételeiket és javaslataikat a MÁSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nevében is megküldték az Agrárminisztériumnak.
