Harminc százalék közelében lenne az ha nem lenne rezsicsökkentés – erre a Concorde vezető makrogazdasági elemzője hívta fel a figyelmet.
Jobbágy Sándor annak a fiktív forgatókönyvnek az eredményéről beszélt a VG-nek, hogy ha a rezsicsökkentést egy lépésben teljesen megszüntetnék. Akkor a legfrissebben 21,1 százalékosra mért drágulás csaknem a felével ugrana meg.
Ennek kapcsán rámutatott, hogy a kormányzati árintézkedések közül
a rezsicsökkentésnek igazán jelentős inflációleszorító hatása van.
Ezt kellőképpen szemlélteti, hogy amikor augusztus után az általános rezsicsökkentést egy csökkentett rezsicsökkentés váltotta fel, akkor önmagában az intézkedés részleges visszavonása (az átlag feletti fogyasztásra vonatkozóan) is mintegy 3 százalékpontos egyszeri ugrást hozott az inflációban.
Nem az infláció miatt fontos az árstop
Lapunk az elemzőt az árstopok inflációra gyakorolt általános jelentőségéről kérdezte. Úgy értékelt, hogy kismértékű hatása az üzemanyagárak rögzítésének is van, de mivel a vállalatok számára nem elérhető az olcsóbb üzemanyag,
így az igazán lényeges, a szállítási költségeken keresztül tovagyűrűző áremelő hatás teljes mértékben érvényesül az inflációban.
Az alapvető élelmiszerekről azt mondta, hogy ezek esetében a kereskedők lényegében akadály nélkül át tudják hárítani más termékek árának megemelésén keresztül a fogyasztókra a költségeket. Ezért az élelmiszerárstopoknak a teljes élelmiszerár-színvonalra vagy a teljes inflációra nézve nincs érzékelhető hatása. Ugyanakkor
természetesen van logika az élelmiszerár-döntésekben is, mivel az alacsonyabb jövedelműeknek rövid távon segítséget nyújt.
Megjegyezte, hogy hosszabb távon más élelmiszerek áremelkedésén keresztül kell megfizetni az árstopok hatását. Arra is kitért, hogy az árrögzítések piac- és információtorzítók, és termékhiányhoz vezethetnek. Ezért hosszabb távú fenntartásuk esetén makrogazdasági szinten egyértelműen a negatív hatások túlsúlya érvényesül.
