Magyar gazdaság

Mit hozott és mit vitt eddig az árstop? – érkezik az inflációs adat és a kormánybejelentés

A rezsi, az üzemanyag, a kamatok és az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása után a kormány néhány óra múlva újabb terméknél vezethet be hatósági árat. Az infláció így is az egekben van, a KSH hamarosan publikálja a friss adatot. Adja magát a kérdés, hogy vajon mekkora lenne a drágulás árstopok nélkül.

Néhány óra múlva közzéteszi a KSH a friss, októberre vonatkozó inflációs mutatóját, amelyből világosan látszani fog, milyen ütemben drágultak a fogyasztói árak a múlt hónapban. 

német bolt
Fotó: Shutterstock

Sok jóra nem kell számítani,

a VG elemzői konszenzusa szerint a 21 százalékot is elérhette az éves

Ez némileg még a szeptemberi 20 százalékos mutatót is felülmúlja. A csúcsokat döntő adat azért is mellbevágó, mert közben tavaly november óta a kormány folyamatosan igyekszik visszafogni a drágulást, egyebek mellett az árstop intézkedésének bevezetésével. Adja magát a kérdés, hogy mit adtak eddig Magyarországnak az árstopok, illetve hogy milyen mértékű lenne az infláció árstopok nélkül. Ennek körüljárásában Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója készített gyorselemzést a VG-nek.

Üzemanyagárstop

A kabinet 2021. november közepén literenként 480 forintban rögzítette a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát. Akkor a benzinkutakon a 95-ös benzin literjéért 506 forintot, a nem prémium gázolajért 512 forintot kellett volna fizetni. Ezeket az árakat váltotta fel a hatóságilag maximált 480 forintos árszint. 

Azóta ennél csak olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj, drágább nem.

A benzin esetében az árnyékár csak egy rövid időszak (2021. december 8-tól egy hétig) erejéig került a rögzített árszint alá, a gázolajnál egyszer sem következett be ilyen. A lépést eredetileg három hónapra vezették be, de február közepén meghosszabbították, legutóbb az év végéig. Időközben többször is szigorodtak az üzemanyagárstop szabályai, de a lényeg nem változott: 

egy átlagos 50 literes tankolással az aktuális világpiaci árhoz képest 10-15 ezer forintot spórolnak meg a magyar autósok.

Csak februárig összesen 22,4 milliárd forintnyi benzinpénz maradt a járműtulajdonosoknál, becslések szerint május közepéig további 44 milliárd forint megtakarítás jött össze. Azóta ez könnyen meghaladhatta a 100 milliárdos határt is. 

Az üzemanyagárstopban markáns gazdaságpolitikai megközelítések is visszatükröződtek. A kormányzat a döntés bejelentéskor jelezte: abban bíznak, hogy az ár felső határának rögzítése segítség a gazdaságnak, és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is. Ezt a számok igazolták: az üzemanyag-fogyasztás súlya a fogyasztói kosárban 6 százalék, így egy 7–10 százalékos áremelkedés hatására 

az infláció 0,4–0,5 százalékponttal lenne magasabb a jelenlegi szintnél.

Tankolás illusztráció: A Facebookon terjedő, pánikkeltésre alkalmas bejegyzések miatt néhány helyen valóban megnövekedett a kereslet, de tapasztalataink szerint minden magánszemély tud tankolni kedvezményes árú benzint vagy dízelt Nógrád megyében. Egyes kutakon előfordulhat ugyan átmeneti hiány bizonyos üzemanyagfajtákból, de a portálunknak nyilatkozó autósok és kutasok nem tapasztaltak tartós problémákat az ellátást illetően.
Fotó: Hegedűs Márk / Nógrád Megyei Hírlap

Kiss Péter rámutatott, hogy a legfontosabb makrogazdasági hatás az volt, hogy nem csökkent a kereslet az üzemanyagok iránt, sőt éppen ellenkezőleg, így a fogyasztók nem érzékelték a rendelkezésre álló jövedelmük csökkenését, és másra is többet fordíthattak, mint magasabb üzemanyagárak esetén tették volna. 

Az üzemanyag drágulása nem épült be az élelmiszerekbe és egyéb termékekbe, amelyeknél fontos a szállítás, tehát ez valamekkora mértékben mérsékelte az infláció továbbgyűrűző hatásait

– mondta. Megjegyezte, hogy az üzemanyagárstop a másodkörös hatása alapján is inkább pozitív még akkor is, ha a keresleti hatáson keresztül a többi vonatkozó termék ára jobban nőhetett.

Kamatstop

A lakossági hitelek átmeneti kamatfixálásáról szóló rendelet tavaly december 24-én jelent meg. Az intézkedés lényege, hogy a hitelek kamatát kamatfordulókor nem az aktuális piaci viszonyok alapján, hanem a 2021. október 27-i állapotnak megfelelően kell meghatározni.

Az intézkedés már mintegy 350 ezer adóst véd hitelének jelentős, akár 10 százalékos drágulásától.

A kormány legutóbb 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett rendelkezést, illetve annak hatályát is kiterjesztette. Ennek betudhatóan 2022-ben 80, 2023 első fél évében pedig több mint 60 milliárd forint marad az érintetteknél. A kamatstopnak köszönhetően az idén egy átlagos család 282 ezer forintot takarít meg, ez az összeg 2023 első fél évében 174 ezer forintra tehető.

Jövőre a kamatstop intézménye nélkül a törlesztőrészlet 55 százalékkal emelkedne.

Az Amundi szakértője ennek kapcsán úgy értékelt, hogy bár a törlesztőrészlet kétségtelenül nem növekszik, de ezzel együtt a lépés a fogyasztást sem csökkenti, ami pedig nem járul hozzá az infláció hűtéséhez. Pozitívum, hogy nem fog megnőni a nem törlesztő hitelek aránya a bankoknál, így erre tartalékot sem kell képezni. Viszont a bankok elvesztik azt a bevételüket, amelyet a kamatemelkedésen elértek volna.

Nettóban valószínűleg rosszabbul járnak tehát a bankok

– összegzett. 

Finance chart with high peak on document, image of a macro shot from a chart with high peak on newspaper and a silver pen, blue toned image, kamatstop, kamat, pénz, intrest
Fotó: GettyImages

És ez még nem minden, hiszen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter október végén jelentette be, hogy a kormány a kkv-k hiteleit is beemeli a kamatstop ernyője alá. A referencia-időpont (ahol stoppolják a kamatokat) június 28., amikor 7,77 százalék volt a bankközi három hónapos kamatláb. Ez október utolsó hetére 17,69 százalékra ugrott. A program november 15-én indult, és jövő július 1-jéig lesz érvényben.

Az intézkedés mintegy 60 ezer cégen segít.

A különbözetet a bankrendszer fizeti, ez a következő fél évben mintegy 80 milliárd forint lehet. Nagy Márton arra is rámutatott, hogy a növekvő kamatlábak miatt a bankrendszer extraprofitra tesz szert, így ebből kigazdálkodható ez a tétel.

Élelmiszerárstop

Februárban lépett életbe hat alapvető élelmiszer esetében hatósági ár. Ennek értelmében a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát az október 15-i szintre állították vissza. Az intézkedés néhány tized-, legfeljebb fél százalékponttal csökkentheti az inflációt, 

de más értékelések szerint ez talán 1-2 százalékpontra is tehető.

Másrészt szociális vonzata is van: megállapítható, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak, személyeknek az intézkedés nagyobb segítség, mivel az ő vásárlói kosarukban ezek a termékek nagyobb arányban vannak jelen. 

Az élelmiszerek inflációja
 

Kiss Péter egyúttal arra is kitért, hogy a legtöbb elemzésből az látszik, hogy az egyes élelmiszer-kategóriákban bevezetett árstopok a kategórián belül átlagon feletti áremelkedéshez vezettek. 

Ennek részben az is lehetett az oka, hogy a kereskedők a kategórián belüli többi terméken akarták behozni a hasznot.

Vagyis az élelmiszerárstop egyfelől biztosan visszafogja az inflációt, másfelől viszont növelheti is, így összességében nehéz megállapítani melyik irányba billen a mérleg nyelve. A kormány mindenesetre újabb élelmiszereknél alkalmazza az árstopot – nem csoda, az élelmiszerek körében legutóbb több mint 35 százalékos inflációt mértek –, a részletekről minden bizonnyal a mai kormányinfón tájékoztatnak. 

Rezsi

A hatósági áras gáz- és villanyszámlák kibírták az Európában dúló energiaválságot, de augusztustól kétlépcsős rendszer állt fel. A kormány csak az átlagfogyasztásig tartja fenn az árstopot, fölötte úgynevezett lakossági piaci árat vezetett be. 

A rezsicsökkentett energiaár különösen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztás bővülni tudjon, a reálbérek változása pedig pozitív maradjon.

Azzal, hogy a nyár végétől megváltozott az árképzés, egyszeri inflációs ugrás történt, de ezzel párhuzamosan a fogyasztást is visszafogta, ami az infláció mérséklődését segíti hosszabb távon.

 

2022 november élelmiszerárstop rezsi Kiss Péter infláció rezsicsökkentés üzemanyag ár kamatstop árstop
Kapcsolódó cikkek