Nem drámaian, de láthatóan romlanak a munkaügyi mutatók Magyarországon – erősítette meg a VG érdeklődésére Karácsony Zoltán, a HrPortál álláspiaci szakértője, miután a Központi Statisztikai Hivatal már a harmadik egymást követő hónapban mérte a munkanélküliségi ráta emelkedését, amely ha minimálisan, de szeptemberben 3,8 százalékra ugrott. Ez a folyamat pedig kitarthat a következő hónapokban is: a szakember ismertetése szerint az Állásportál által a magyar weben szemlézett munkahelyek száma októberről novemberre ötezerrel, 11 százalékkal csökkent.
A 26 szakterületből kizárólag az informatikában nőtt a hirdetésszám (plusz 624), az összes többiben mérséklődött. 20 százalék körüli volt a visszaesés a vendéglátásban, az ügyfélszolgálati, az építőipari, a HR-pozíciókban, a betanított és a gyakornoki munkában.
Mindez összefüggésben lehet a gazdaság év végére várt jelentős ütemű lassulásával. A harmadik negyedévi GDP-adatok még pluszban lehettek (ez november közepén derül csak ki), az utolsó három hónapra azonban az elemzők recessziót vártak. Randstad munkaerő-közvetítő felmérése is alátámasztja a szakember által elmondottakat, az év elején még a munkaadók 89 százaléka tervezett bővülést, a szeptemberi kutatásukban ez a szám már csak 38 volt. Jelezte, hogy ha a legnagyobb magyar cégek létszámadatait nézzük január és augusztus között, akkor az első hét helyen állónál csökkent a létszám,
a Magyar Postánál 1288 fővel, és ez még a postabezárások előtti adat.
Ugyanakkor nagyobb elbocsátási hullám továbbra sem indult el, csak kisebb leépítések voltak, amit a szakértő azzal magyarázott, hogy a 2008-as válság egyik tanulsága az volt a versenyszférában, hogy rendkívül nehéz újraépíteni a létszámot, ameddig lehet, meg kell tartani a munkaerőt, a leépítés csak az utolsó eszköz. Szintén fontos mutató a munkavállalók munkanélküliségtől való félelme, amely a GKI felmérése és a saját tapasztalatuk szerint is emelkedik, ennek pedig szerinte fékező hatása lesz a munkavállalók fizetésemelési elvárásaira, még úgyis, hogy idei fizetésemelések elmaradtak a 20 százalékos éves inflációtól, így a dolgozók többségének csökkent a reálbére. Ugyanis attól egy munkavállaló minél inkább tart attól, hogy elveszítheti az állását és nem talál újat, annál inkább hajlandó kompromisszumot kötni a fizetésemelésben.
Nincs megállás, továbbra is pörög a harmadik országból toborzás
– emelte ki szakember, szerinte még mindig a Fülöp-szigetek, Vietnam, Indonézia számít slágerországnak. Rámutatott: egy egy külföldi munkás kb. 50 százalékkal többe kerül a munkaadóknak, pontosabban a kölcsönbe vevőknek, mint egy magyar, ám körükben gyakorlatilag 0 százalék a fluktuáció, és általánosságban elmondható, hogy nagyon elégedettek velük a cégek – magyarázta népszerűségük okait, hozzátéve, ahogyan a járvány első fél éve alatt, most sem tűnik reálisnak, hogy a szolgáltató szektorból tömegesen gyári munkára jelentkezzenek a magyar álláskeresők. Szerinte inkább az lesz a kérdés, hogy a meddig maradnak az ipari gyártó cégek magas megrendelésszámai.
