A sikeres felzárkózáshoz teljes versenyképességi fordulatra van szükség – jelentette ki Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője egy online háttérbeszélgetésen, miután az idén negyedik alkalommal jelent meg a jegybank versenyképességi jelentése. A szakember rámutatott, a jelenlegi növekedési modellünk döntően mennyiségi tényezőkön alapul, ezeknek a növekedési tartaléka azonban egyre korlátosabb.

Mielőbb át kell állítanunk a növekedési modellt egy minőségi tudás- és technológiavezéreltre

– hangsúlyozta. Ezt az átállást próbálják követni ezzel a jelentéssel is, amelynek az egyik eredménye, hogy Magyarország egy helyet javított, a tavalyi 18. helyről a 17.-re jött fel az uniós rangsorban.

Budapest, 2021. április 12.
A Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálatának cégtáblája a Krisztina Pláza épületének falán, a főváros I. kerületében a Krisztina körút 39. szám alatt.
Fotó: Róka László / MTI

Ugyanakkor hazánk versenyképessége az uniós átlagtól továbbra is elmarad. Hangsúlyozta, hogy Magyarország csoportbeli fellépéséhez szintugrásra lenne szükség.

Rámutatott, hogy az egy főre jutó GDP erősen korrelál az adott ország versenyképességi helyezésével. Ennek alapján 5 különböző konvergenciapályát rajzol ki, amelynek az élén a skandináv országok és Hollandia áll. A második csoportban Németország, Franciaország és Ausztria, ezt követi Csehország, Spanyolország, Szlovénia. A negyedik csoportba, a feltörekvő régiós és a leszakadó mediterrán országok táborába tartozik hazánk. 

Vannak területek, ahol Magyarország az uniós átlag fölött van, ilyen a háztartások megtakarítása, de a humán erőforrásban komoly versenyképességi tartalékok vannak. A magánszektor GDP-arányos hitelállománya továbbra is elmarad a régiós és az uniós átlagtól, tehát ezen a területen is van még tér a fejlődésre a jegybank szakembere szerint.

A bankrendszer digitalizációja is sokat fejlődött a járvány óta, de az elmarad az uniós és visegrádi átlagtól, ahogy az online vásárlások terén is látható a növekedés, de még mindig van hová fejlődni.

A növekvő lakossági államadósság-finanszírozás csökkentette hazánk külső sérülékenységét. Ma már a lakossági finanszírozás aránya magasabb, mint a külső, és ez nagymértékben mérsékelte a magyar gazdaság sérülékenységét.

A vállalati dualitás oldódott 2010 óta Szalai Ákos szerint, de a kkv-k termelékenységének bővülésében van még tér. Ebben a termelékenységi fejlődésben jelentős eszköz lehet a kkv-szektor digitalizációjának növelése, mivel nagyon szűk körben használják a digitális üzleti megoldásokat. Ügyfélmenedzsment-szoftverek tekintetében van tere fejlődésnek. A modern infrastruktúra rendelkezésre áll, ám nem használjuk ki, és ez a vállalati szektor alacsony szintű digitalizációjában is visszaköszön, ahogy a közszolgáltatások online alkalmazásában is látszódik.

A rendszerváltás idején elvesztett egymillió munkahelyet sikerült visszaépíteni

– mondta a szakember, Magyarország a legnagyobb foglalkoztatásbővülést érte el 10 év alatt az unióban. A munkaerő-tartalékról elmondta, hogy jelentős előrelépések voltak minden szegmensben, de a nyugdíjak és az alacsony képzettségűek csoportjában növekedhet a munkaerőpiac. Atipikus foglalkoztatási formák ösztönzésén keresztül lehet ezen csoportok bevonását támogatni. 

Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a szegénységnek kitett társadalmi csoportok aránya, ami az uniós átlag alatt van, és megközelítette a régiós átlagot. A termékenységi ráta is jelentősen emelkedett 2011 óta, de még mindig a népesség megtartásához szükséges 2,1 százalék alatt van.

A humán tőke minőségi állapotáról elmondta, hogy a magyar társadalom egészségügyi állapota elmarad az uniós átlagtól, erre az elhízottság az egyik legjobb példa. Az elhízott felnőttek aránya a harmadik legmagasabb az unióban. De az egészségügyi rendszer több kihívással is küzd, ezért szerinte szükség lenne a források növelésére. A magánforrások nagy arányát emelte ki, amellyel az a probléma, hogy nem intézményes formában jelenik meg.

A korai iskolaelhagyók száma nem csökken Szalai Ákos szerint, 12 százalék körül stagnál, miközben az uniós átlag mérséklődik, a visegrádi országok átlaga pedig fele a magyarnak. Ez szerinte azért probléma, mert az iskolapadból idő előtt kiesők sokkal nehezebben találnak munkát és nagyobb arányban lesznek inaktívak.

Arról is beszélt az MNB főosztályvezetője, hogy hazánk élen jár a zöldkötvények kibocsátása terén, ezt erősíti, ahogy fogalmazott, a jegybank zöldmandátuma is.