Nagy kérdés, hogyan alakulnak a 2022–2023-as évek makrogazdasági szempontból, mert ez hat az autópiacra, a lakásépítésekre, a megtakarításokra. Ha olyan évek jönnek, amikor a piac nem bővül vagy csak kismértékben nő a korábbi időszakokhoz képest, akkor kiemelt feladat lesz a meglévő ügyfelek megtartása – mondta a VG-nek adott interjúban Almássy Gabriella, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. Nem mindegy, hogy az emelkedő megélhetési és rezsiköltségek mellett hányadik lesz a rangsorban a biztosítás fontossága, amikor például egy ügyfél meg akar szüntetni egy korábban megkötött életbiztosítást. „Hosszú távon fontosabb egy élet- vagy egy nyugdíjbiztosítás megtartása, mint mondjuk a tartós fogyasztási cikkek cseréje” – jelentette ki Almássy Gabriella, megjegyezve, hogy
a szerződések megtartása az egész magyar biztosítási piac számára nagy kihívás lehet.
Szerinte nem túlzás azt mondani, társadalmi érdek, hogy a hosszú távú a szerződéseket megőrizzék az ügyfelek. Az élet- és a nyugdíjbiztosítási piac egyaránt jelentősen bővült az utóbbi években, és ha ezt a növekedést nem is folytatják, ám a meglévő szerződéseket bent tudják tartani a rendszerben, az önmagában is nagy eredmény lenne. „A szerződések átdolgozását, a futamidők rövidítését nem javasoljuk az ügyfeleknek, ebben a kamatkörnyezetben érdemes megőrizni a hosszú távú befektetéseket” – mutatott rá.
A Covid felrázta a biztosítási piacot
A magyar biztosítási piacról kifejtette: az idén és jövőre is bővül a piac, például a kárinfláció emelkedése, illetve a károk mögötti fedezetek növekedése miatt.
Az átlagdíjak is emelkedni fognak, de az utóbbi évek növekedési üteméhez képest lassul a bővülés.
Várhatóan ez már az idei évre is igaz lesz, bár az első féléves díjbevételi adatok még mind piaci szinten, mind az Unionnál kedvező képet mutatnak. A teljes biztosítási piac növekedése 14,8 százalék volt, az Union pedig piac feletti, 17,2 százalékos bővülést realizált az előző év azonos időszakához képest. Az Union célja továbbra is az, hogy legalább a piac növekedésével haladjon tovább.
Almássy Gabriella kifejtette, a biztosítási szakmát sok, párhuzamosan jelentkező hatás érte az elmúlt időszakban.
A másik oldalról viszont a pandémia felrázta a biztosítási piacot abból a szempontból, hogy amit már korábban meg kellett volna lépni, az „kőkemény valósággá vált”. A biztosítási szakemberek korábban sokat mondogatták, hogy fel kell gyorsítani a digitalizációt, meg kell oldani a papírmentességet. Ha a biztosítók nem gyorsították volna fel a digitalizációt, az automatizációt, akkor képtelenek lettek volna kiszolgálni az ügyfeleket. Ez az ügyfeleknek is sokat segített, emellett a biztosítási szektorba beáramló munkaerő szempontjából is hasznos volt a digitalizáció ütemes megvalósítása. Ennek révén
a biztosítási szektorban is megjelentek a fiatalok, ezzel trendi lett a szakma.
Dráguló biztosítások
Almássy Gabriella arról is beszélt, hogy az egész biztosítási piacot nézve az orosz–ukrán háború kirobbanása óta más folyamatok zajlanak. A biztosítási szektor számára a kárinfláció nagy kérdés, a károk bármelyik területét is nézve, a személyi sérüléses károktól a dologi károkig hat az erőteljes pénzromlás. Az építőanyagok drágulása pedig befolyással van a vagyon- és a lakásbiztosításokra. A gépjárművek esetén alig adnak el új kocsikat, így a használt autók ára jelentősen felmegy.
A casco biztosításnak most másról kell szólnia, mint korábban, az autók javításakor az óra-, a rezsidíjak, a bérköltségek, az alkatrészárak is tovább emelkednek, a károknál minden területen érezhető a drágulás.
A gépjármű-biztosításoknál egy jó darabig a járvány miatt a károk gyakorisága csökkent, mert a korlátozások miatt kevesebbet használták az autókat. A gépkocsipiacon elsősorban az ellátási láncok szakadozásai miatt nőttek jelentősen az alkatrészárak. A károk gyakorisága viszont alacsony volt, ezért a két jelenség kompenzálta egymást, a szakma azonban már akkor látta, hogy a károk száma emelkedik majd. Most már a károk előfordulása majdnem minden szegmensben elérte a Covid előtti szintet. Az átlagkár értéke pedig lényegesen megemelkedett, és ezt érvényesíteniük kell a biztosítóknak a kgfb- és a casco díjakban is. A gazdasági környezet nehézségei miatt az ügyfelek érzékenyebbek lettek az árakra.
Almássy Gabriella rámutatott: addig, amíg 480 forint a benzin literenkénti ellenértéke, az autóhasználat nem esik vissza, mert ennél az üzemanyagárnál még sokan használják a gépkocsijukat. Olyan hatása is lehet az ársapkának, hogy az ügyfél a nagyobb teljesítményű autóját nem cseréli le egy kisebb teljesítményűre.
Két külön cégként
Az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója a saját vállalata tevékenységéről kifejtette: a bécsi székhelyű tulajdonos, a VIG csoport több országban is multibrandstratégia alapján működik. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon hosszú távon is két külön cégként tevékenykedik az Union és az Aegon.
A vállalat egyik büszkesége az egészségbiztosítási portfólió. Ezen a területen Almássy Gabriella szerint két fontos elemet kellene párhuzamosan megvalósítani. Az egyik a digitalizáció, az online időpontfoglalástól elkezdve a minél egyszerűbb betegút kijelöléséig. A másik teendő az úgynevezett betegútmenedzsment megvalósítása, ami megoldhatná a rendszerszintű kérdéseket, lerövidítené a betegek kezelését, a fölösleges köröket kiiktatná a rendszerből. Ebben fontos lenne, hogy az állami rendszer és a magánegészségügy összekapcsolódjon. Vannak olyan ellátások, amelyek az állami rendszerben indulnak el, majd átkerülnek a magánegészségügybe, a végén pedig mégis visszakerülnek az állami szférába, mert a magánegészségügyben még nincs meg az a típusú kiszolgálás.
Az Union saját ellátásszervezővel dolgozik, ennek egyik célja, hogy a saját, egészségbiztosítást kötött ügyfeleiket a legmagasabb színvonalon szolgálják ki. Sőt, egy vidéki, klinikai hálózat kialakításán is dolgoznak a Doktor 24-gyel közösen. „Az a célunk, hogy ne csak Budapesten, hanem az egész országban megfelelő mennyiségű és minőségű kapacitást biztosítsunk az egészségbiztosítást kötött ügyfeleknek. Ezáltal a rendszerhez csatlakozó klinikákon nemcsak unionos egészségbiztosítással rendelkező embereket szolgálunk ki, hanem gyakorlatilag bárkit, aki hozzánk fordul, azaz nem feltétel, hogy a beteg az Union ügyfele legyen” – emelte ki.
Almássy Gabriella rámutatott: a éves bővülésénél gyorsabban nőnek az állam egészségügyi kiadásai, arányaiban tehát az állam évről évre többet költ egészségügyre, de a vállalatok is egyre nagyobb összeget szánnak egészségügyi szolgáltatásokra. Az Union egészségbiztosítási portfóliójának 95 százaléka még mindig vállalati ügyfél. A biztosítónak mintegy 120 ezer egészségbiztosítást kötött ügyfele van, és ebben találhatók magánemberek is.
Ha egy vállalat megveszi a biztosítást, akkor az ügyfelek a családtagokra is kötnek szerződést, így láthatóan van igény ezekre a termékekre.
