Orbán: minden költségvetési többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy
A gáz- és az áramárakról, valamint a postabezárásokról is kérdezte az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt az Országgyűlésben. A DK-s Arató Gergely választási hazugságnak nevezte a rezsicsökkentés fenntartását, és azt mondta, a kormány Európa egyik legmagasabb gázárát szabadította rá a fogyasztókra. A gázár harmadára csökkent a kontinensen, kivéve a magyar fogyasztóknál – jelentette ki, és azt kérdezte, mikor harmadolja a kabinet idehaza a földgáz árát. A miniszterelnök válaszában azt mondta, hogy amikor a baloldal volt kormányon, 2010-ben a fizetésekhez viszonyítva a magyar famíliáknak volt a legdrágább az áram és a gáz egész Európában.
Most viszont a rezsicsökkentéssel védettek a családok az átlagos fogyasztásig
– emelte ki, hangsúlyozva, hogy a hazai famíliák többsége a fogyasztás száz százalékát tekintve a védett kategóriába tartozik. Ha nem lenne a rezsicsökkentés , 181 ezer forint megtakarítástól esnének el a családok – tette hozzá.
Miért magas az áram ára?
Harangozó Tamás szocialista képviselő egyebek mellett arra várt választ, hogy miért adják a paksi atomerőműben és a Mátrai Erőműben megtermelt áramot az előállítási költségnél jóval többért a fogyasztóknak. Orbán Viktor erre azt válaszolta:
minden költségvetési többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy. Ebből fizeti a kormány azt a havi 181 ezer forintot, amit minden család megkap. Megjegyezte azt is, hogy ma a legdrágább áramot zöld-, a legolcsóbbat pedig atomenergiából állítják elő.
„Minél több zöldenergiát fogunk felhasználni, annál drágább lesz az áram” – jelentette ki, majd ugyanezt megismételte az LMP szélenergiával kapcsolatos kérdésére is, jelezve egyúttal, hogy a kormány még nem döntött a szélerőművek ügyében. A zöldpárt emellett a vízi közművek mielőbbi rekonstrukcióját is sürgette, amire Orbán Viktor úgy reagált: modernizáció legkorábban 2024-ben kezdődhet, ha lesz EU-s pénz, abból, ha nem, akkor pénzpiaci forrásokból.
A momentumos Bedő Dávid azt kérdezte, mennyi rezsit fizet Orbán Viktor. „A feleségem írásban fog válaszolni önnek” – felelte a kormányfő.
Mikor emelik a tanárok fizetését?
Az MSZP-s politikus a pedagógusbérekről is faggatta a miniszterelnököt, emlékeztetve őt, hogy január–szeptember között 2590 milliárd forintnyi pluszadóbevétel érkezett a költségvetésbe. Ebből 400 százalékkal is emelni lehetne a tanárok fizetését – mondta.
A tanárbérekről a kormányfő szintén azt közölte: ha Magyarország maradéktalanul megkapja az uniós forrásokat, akkor 2023-ban 21, 2024-ben 25, 2025-ben pedig 29 százalékos emelést kapnak a pedagógusok. Ellenben ha az ország nem kapja meg az EU-s pénzeket, akkor minden évben csak 10 százalékot tud növelni a kormány a tanárok fizetésén.
Ha azt akarják, hogy Magyarországon gyorsabban nőjenek a valóban elfogadhatatlanul alacsony pedagógusbérek, álljanak ki Magyarország mellett Brüsszelben
– mondta az ellenzéki képviselőnek a miniszterelnök.
Postabezárások: Orbán szerint teljesen át kell alakítani a veszteséges céget
A Jobbik a tömeges postabezárásokról érdeklődött a miniszterelnöknél. Dudás Róbert emlékeztetett: több mint 300 posta ideiglenes bezárásáról jelentek meg hírek a napokban. Szerinte ha a takarékszövetkezetek után a posták is bezárnak, az a végét jelentheti a vidéki pénzügyi ügyintézésnek. Orbán Viktor úgy reagált:
a Magyar Posta veszteséges, az uniós szabályok pedig kizárják az állami támogatást. Ezért teljesen át kell alakítani a cég belső szerkezetét, különben hanyatlani fog a szolgáltatás színvonala
– mondta.
