Nem egészen ezer fővel bővült a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak ügyfélköre a szeptember végéig számolt egy év alatt, így változatlanul 1,1 millió alatt maradt a taglétszám a kasszáknál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

Life planning images, önkéntes nyugdíjpénztár
Fotó: Getty Images

A taglétszám stagnálása persze a korábbi események tükrében már nem is olyan rossz eredmény: az utóbbi években nagyon lassan ugyan, de folyamatosan zsugorodott az ügyfélkör mérete a kasszáknál, 2016 őszén még közel 50 ezerrel több tagot tartottak nyilván a szolgáltatók, mint idén szeptemberben. A lassú csökkenés, illetve stagnálás oka leginkább az lehet, hogy lassan csordogál az utánpótlás a pénztárakhoz: 

az MNB számsorai szerint az elmúlt két évben jellemzően 7-9 ezer új tag csatlakozott negyedévenként a kasszákhoz. Ez alól a múlt év utolsó negyede jelentett kivételt, amikor 16,8 ezer új belépőt regisztráltak a szolgáltatók.

A taglétszám alakulása
 

A tagság kor szerinti összetételének alakulása pedig arra enged következtetni, hogy a magyarok jelentős része jellemzően csak akkor kezd el a hosszú távú megtakarításokkal foglalkozni, amikor már elérhető közelségbe kerül az időskori megélhetés kérdése. Figyelemre méltó ugyanis, hogy – a 2021 végi állapot szerint – 

az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 48,2 százaléka a 45–59 éves korcsoportba tartozott, további 16 százalék pedig 60 éves, vagy annál idősebb volt.

A nagyjából 353 ezer, 30–44 éves tag viszont már csak az ügyfélkör 31,9 százalékát adta, a 30 év alattiak tábora pedig alig több mint 43 ezer főt számlált, 3,9 százalékos részesedés mellett. Mindez annak ellenére van így, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári szektor igen fontos – és jól működő – pillérét adja az idős korra való öngondoskodásnak, úgy, hogy viszonylag alacsony költségszint mellett gondozza az ügyfelek befektetéseit.

A taglétszám megoszlása
 

Az idei év első három negyede persze az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók szempontjából sem alakult túl fényesen, ami a tőkepiacokon tapasztalt turbulenciáknak tulajdonítható. Az MNB adatai szerint a teljes portfólió 9,3 százalékkal zsugorodott a szeptember végéig tartó egy év alatt, és 1540,3 milliárd forintot tett ki. Ebben meghatározó része volt annak, hogy a idei év első kilenc hónapjában összesen 187,3 milliárd forintot veszítettek befektetéseiken a kasszák, miközben egy évvel korábban még 56,9 milliárdos pluszt mutatott az egyenleg.

Ami a portfólió összetételét illeti, a legnagyobb – ezúttal 44,9 százalékos – szeletet a magyar állampapírok adták a harmadik negyedévben, igaz, ez másfél százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbi aránytól.

Egy százalékponttal zsugorodott éves összevetésben a részvények súlya is, és 7,8 százalékot tett ki.

A befektetési jegyek részesedése viszont alig változott – 31,2 százalékot ért el szeptember végén –, miközben a bankszámlán és készpénzben tartott eszközök súlya 6-ról 6,3 százalékra emelkedett egy év alatt. 

Továbbra is alacsony a költségszint

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző klasszikus díjterhelési mutató 2021-ben 0,71 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,75 százalék volt – közölte az MNB. Hozzátették: az immár két évtizede tartó trendszerű díjcsökkenés során előfordulnak olyan évek – így a tavalyi is –, amikor a díjterhelés enyhén meghaladja az előző időszakét. „A nyugdíjpénztárak más öngondoskodási termékekkel összehasonlítva így is az egyik leginkább költséghatékony hosszútávú befektetési formának számítanak” – emelte ki a jegybank közleménye.