Mekkora energiaszámlája lesz idén hazánknak? Hogy állnak az energiakiadásai?
A tetemes külkereskedelmi deficitben nyilván benne vannak azok a rendkívüli tételek, amelyek az energiakiadásokkal magyarázhatók, de teljesen nem lehet mindezt erre ráfogni. Az energiaegyenleg az előző évi 6,8 milliárd euróról éves szinten felmegy majd 15-16 milliárd euróra. A világban, így az unióban is vannak trendfordulók energiaügyben is, ez a jövőre nézve okot adhat némi optimizmusra. Míg az EU oroszolaj- és -gáz-importja az első háromnegyed évben 43 százalékkal – nálunk 98 százalékkal – nőtt, addig a Norvégiából történő beszerzés 145 százalékkal bővült, vagyis már most elkezdődött a gázbehozatal eredetének átirányítása a kontinensen. Európában is romlott idén a külkereskedelmi mérleg, csak öt tagállamban volt az első kilenc hónapban aktív. Az energián túlmenően ugyanis a nyersanyagok importjánál, a feldolgozott termékek behozatalánál sem volt jó a helyzet. Az élelmiszer esetében talán félmilliárd euróval lesz nagyobb idén az előző évhez képest az exportunk többlete, de tekintetbe véve a magyar élelmiszeripar nettó exportképességet, illetve az élelmiszerek világpiaci árrobbanását, ez mérsékelt teljesítménynek mondható. A fő piacunknak számító EU-ban – az élelmiszer-kivitelünk több mint 82 százaléka megy oda – novemberben 13,6 százalék volt az élelmiszerek inflációja, vagyis kisebb az exportárualapunk ebben a kedvező helyzetben is.
Mivel magyarázható mindez?
Sokan ezt az aszálynak tudják be. A jegybank elnöke azonban az elhíresült gazdasági bizottsági beszédében december elején jelezte, nagyon komoly versenyképességi probléma van a szektorban a nyersanyagtermelés és főleg az élelmiszer-feldolgozás terén. Én – a jegybankelnökhöz hasonlóan – fontos szerepet tulajdonítanék az élelmiszerhelyzetnek. Ha az energiaár-index nő globálisan, ami az importot nézve jókora kellemetlenségeket idéz elő, akkor az ezzel párhuzamosan legtöbbször növekedő élelmiszerár az exportot tekintve hasznos, és az élelmiszerexport pluszának valamennyire kompenzálnia kellene az energiaszámla megnövekedését. Ez az idén sajnos nem sikerül.
Mekkora lehet az egész évben a külkereskedelmi mérleg hiánya?
Összességében az idei teljes hiány csak az áruforgalmat tekintve 9-10 milliárd euró lehet, július óta sajnos havi egymilliárd a negatívum átlagban. Ezt valamennyire mérsékelheti a szolgáltatások éves kereskedelmi aktívuma. Mindenképpen segít a szolgáltatások mérlegének javulásában a turizmus, de összességében azt lehet mondani, hogy ekkora áruforgalom-romlással – tíz hónap alatt eddig tízmilliárd euró a tavalyi hasonló időszakhoz képest – még soha a magyar történelemben nem néztünk szembe. Ez a folyó fizetési mérleg hiányát és emiatt az inflációt is emeli a forint gyengülésén keresztül.
Az Európai Unió növekedése az elemzők szerint 2023-ban megtorpan, ami várhatón befolyásolja majd hazánk jövő évi GDP-növekedését is. Mennyire lehet helytálló ez az elemzői vélemény?
„Lassú zsilipelés” zajlik, mert az áruexportunk Nyugat-Európába – az úgynevezett EU14-be – is nő, de ennél valamivel jobban bővül a 2004-ben, illetve utána belépett, „új” EU-tagországokba (az úgynevezett EU13-ba). Ez utóbbi csoportba menő magyar kivitel nagysága akkora, mint az EU-n kívüli országokba irányuló exportunk teljes értéke. Ha összességében nézzük a kivitelünket, az EU dominanciája megmarad, a hányada még így is jócskán 75 százalék fölött van a magyar kivitelben, a britek kilépése után is. Az importban az energiabehozatal forrásai miatt nyilván csökkent az EU részesedése, 65-66 százalékra.
A hatalmas energiaár-növekedés is hozzájárult ehhez, részben az orosz olaj és gáz vásárlása, valamint – meglepő módon – az Ukrajnától vásárolt áram nagy mennyisége miatt. Ukrajnával rekordszinten van a külkereskedelmi áruforgalmunk az idén.
Ehhez hozzájön még, hogy a szlovákoktól is emelkedett az idén az energiaimportunk. Hogy az EU GDP-je csökken-e 2023-ban, nagy kérdés. Novemberben kiadták az Európai Bizottság őszi előrejelzését, félszázalékos növekedést várnak az EU-ban és nálunk is. Én azt a reményt egyelőre nem adom fel, hogy az EU gazdasági impulzusa nem csökken jövőre, és az unió importigénye pár százalékkal emelkedhet.
Mi várható az unióba irányuló kivitelünk növekedésével, és mi lesz a helyzet az unión kívüli relációkban?
Az EU-n kívüli exportunk a százalékokat tekintve kicsit mindig jobban emelkedik, mint az EU-ba irányuló, de ez nagyon lassú növekedés, és ez a jelenlegi problémáinkat nem fogja megoldani. Az energiaárakat tekintve az EU külkereskedelmi mérlege már kezd stabilizálódni. Azt remélem, hogy jövőre, ha nem is lesz a 27 országban együttesen az EU külső mérlege az ideihez képest nem fog romlani. A bizottság szerint két-három tagország fog stagnálni, vagy maximum 1 százalékkal visszaesni, ebből az egyik éppen Németország lesz. Ez Magyarországnak komoly kihívást okoz majd, hiszen a kivitelben folyamatosan 6-7 százalékos, de idén 12-13 százalékos növekedést is el tudunk érni a német relációban.
Abban reménykedem, hogy a különböző globális ellátási láncokon, főleg a németeken keresztül továbbra is eljutnak Kínába a magyar termékek,
de a közvetlen áruexportban erőtlen a Kínába irányuló kivitelünk emelkedése, és csak másfélszeresére bővült tíz év alatt. Ezzel szemben az Egyesült Államokba irányuló magyar tíz év alatt a duplájára nőtt. Mexikóba is meglehet az amerikai láncok segítségével az egymilliárd eurós magyar kivitel. India a magyar kivitelben bőven félmilliárd euró alatti szinten van – Dél-Korea vagy Japán is egymilliárd euró alatt szerepel –, azaz van még hová fejlődni, hogy fajsúlyosak legyenek számunkra ezek a relációk.
