A várakozásokat meghaladó mértékben, 22,5 százalékra ugrott az novemberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széles körű – értékelte az adatokat Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki kiemelte, hogy az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24 százalékra ugrott.
A szakember rámutatott, hogy a többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag-gyártásig jelentős mértékű drágulást okoznak.
A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, és decemberben 26 százalék közelébe ugorhat, azonban a jövő év elejétől a bázishatások miatt már eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk
– jósolta az elemző, egyúttal jelezte, hogy az idei átlagos inflációs várakozásukat kismértékben 14,6 százalékra, míg a jövő évit jelentősen, 17,5 százalékra emelik. „A kedvezményes üzemanyagárak megszüntetése önmagában mintegy 2-2,3 százalékponttal növeli az inflációt, azonban a jövő év során az üzemanyagárak fokozatos mérséklődésével számolunk, egyrészt a gyenge globális kereslet, másrészt a forint várakozásunk szerinti mérsékelt erősödése miatt. A gázolajárak azonban magasak maradhatnak a szűkös európai kapacitások és az orosz gázolaj jövő év februártól való szankcionálása miatt” – emelte ki a szakember.
Tovább vágtat az infláció, és novemberben újabb komoly meglepetést okozott a piaci konszenzushoz képes – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint még ennél is aggasztóbb, hogy nem csak a gyakran változó árú tételek áremelkedése húzta felfelé az inflációt. Ugyanis a volatilis tételektől megtisztított (így például az energiaárak változását is figyelmen kívül hagyó) maginflációs mutató szintén emelkedett, méghozzá havi alapon újabb 2,1 százalékkal.
Kiemelte, hogy továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás:
a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 69 esetben éri el vagy haladja meg az éves bázisú áremelkedés a 20 százalékos ütemet, vagyis a fogyasztói kosár csaknem 50 százalékáról beszélünk. Az infláció a fogyasztói kosár 77 százalékában pedig már magasabb, mint 10 százalék.
„Előretekintve további jelentős gyorsulásra számíthatunk a fő inflációs mutatóban. Az üzemanyagárstop elengedése decemberben már kétharmad részben, januárban pedig már teljes egészében megjelenik az adatokban. Számításaink szerint, ha nem változik érdemben a akkor nagyságrendileg további 2 százalékponttal emelkedhet az infláció Magyarországon. Mivel ez a tétel nem része a maginflációs kosárnak, arra a mutatóra nem hat a változás. Mindezek fényében a jövő év elejére már 25-26 százalék közötti éves bázisú infláció várható” – figyelmeztetett a szakember. Szerinte a legutóbbi a legutóbbi adatok azt jelzik, hogy a magyar gazdaság teljesítménye egyre jobban fékeződik. A technikai következtében pedig a vállalatok átárazási képessége is gyengül, vagyis előreláthatólag a jövő év elején már kevésbé lesz magas a havi ütemű infláció, mint egy évvel korábban. Mindez pedig magával hozza az éves bázisú inflációs mutató lassú fékeződését.
– mondta az elemző, azzal indokolva, hogy ha rendkívül magas egyszeri emelésről születik megállapodás, az arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy a bértorlódás miatt ők is nagyobb mértékben emeljék a bérköltségeket, ez pedig beindíthatja az ár-bér spirált. „A mai adatok fényében az idei éves átlagos infláció elérheti a 14,5 százalékot, jövőre ennél is jóval magasabb, 18-19 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése” – mondta. Ennek oka, hogy rendkívül magasan zárhat az infláció az év végén, ami igen jelentős áthúzódó hatással lehet a 2023-as átlagos inflációs mutatóra.
