Nagyon turbulens időszakon van túl a gazdaság, ugyanakkor az elmúlt másfél hónapban mind a bizonytalanság, mind a rosszabb forgatókönyvek valószínűsége csökkent – mondta a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember emlékeztetett, hogy augusztusban a holland gáztőzsdén a gáz ára 350 euróig kúszott fel, azóta – az elmúlt hetek emelkedő trendje ellenére – az energiapiacokon viszonylagos nyugalom uralkodik, a 150 eurói körüli mostani jegyzés ugyan még mindig többszöröse a korábbi évek átlagának, de legalább tolerálható sávba került.
Matolcsy György riadót fújtA jegybankelnök szerint megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja, és ez sokba kerül. |
A növekedési kilátásokra is rányomták a bélyeget az energiaárak. Jól jellemezte az őszi eleji hangulatot, hogy egy háttérbeszélgetésen az egyik minisztérium tisztviselője azon kérdésünkre, elkerülheti-e a legrosszabb fogatókönyvet a magyar gazdaság, miután lefordultak az energiaárak, csak annyit mondott: „Jobb reggelente úgy felkelni, hogy nincsen 300 euró fölött a gáz ára.” Az ország energiaszámlája, a forint vagy a rezsicsökkentés szempontjából nagyon nem mindegy, hol tartózkodik a gáz ára, amely a mostani szinteken még jó eséllyel fenntartható a nyáron átalakított rezsicsökkentési rendszernek köszönhetően. Török Zoltán mindenesetre úgy látja, hogy az 1 százalékos GDP-bővülés a jelenlegi gázár mellett is meglehet, sőt, szerinte a kormány által az elmúlt időszakban többször hangoztatott 1,5 százalékos előrejelzés sem elérhetetlen.
Most megyünk bele a sűrűjébe, de ha szerencsénk van, elkerülhetjük a visszaesést – árnyalta a képet a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki rámutatott, hogy a nullaszázalékos elemzői konszenzus óvatosan optimista, de ő maga is inkább egy pesszimistább forgatókönyvet vár, s ezt a legutóbbi statisztikai adatok is alátámasztják.
Azt mondhatjuk, hogy a harmadik negyedévet jól megúsztuk, a friss kiskereskedelmi adat viszont nagyon pocsék
– tette hozzá, utalva a KSH októberi számaira, amelyek szerint havi alapon 0,4 százalékkal zsugorodott a kiskereskedelmi volumen, és azon belül is az élelmiszer-kiskereskedelem 6 százalékkal. A szakember úgy véli, nagyon nehéz megbecsülni, hogy ez a válság milyen mély lesz, és meddig fog tartani. Talán el lehet kerülni a legrosszabbat, és arra is van lehetőség, hogy ez ne legyen mély recesszió, de az utóbbit még nem jelenthetjük ki.
Ugyanakkor úgy gondolja, szinte kizárható az 1,5 százalékos GDP-bővülés, sokkal inkább negatív eredményre számít. Mivel a negyedik negyedéves visszaesés az áthúzódó hatások miatt már eleve meghatározza, hogy mínuszból induljon a 2023-as év,
nagyon erőteljes második fél évre lenne szükség ahhoz, hogy megvalósuljon a kormány által jósolt előrejelzés.
Virovácz kiemelte, bizakodásra adhat okot, hogy a feldolgozóipar még egész jól állja a sarat. Ha jövőre Kína kivezeti a zéró-Covid-politikáját, azzal belendítheti annyira a világkereskedelmet, hogy egy kis nyitott gazdaság, mint Magyarország, profitálhat belőle. „Ha valahonnan, akkor külső tényezőktől várok némi felhajtóerőt” – jegyezte meg az elemző, kiemelve, belső tételektől már kevésbé, főleg, ha elengedi a kormány a benzinársapkát , nem beszélve arról, hogy a jövőre várható 16-17 százalékos éves inflációt vélhetően nem fogják követni a bérek, tehát a reálkeresetek és a fogyasztás is vissza fog esni. Szerinte nagy kérdés, hogy ilyen helyzetben miként reagálnak a vállalatok, lesznek-e tömeges elbocsátások, illetve mennyiben fogják vissza a beruházásaikat – ezen a téren sem túl optimista a közgazdász. Végeredményben a nettó exporttól várja a növekedés támogatását, ami részben az és a fogyasztás visszaeséséből fakad.
Elkerülhető a gazdasági recesszió MagyarországonKismértékű lehet csak a növekedés jövőre. |
Török Zoltán ellenben úgy látja, a beruházások jövőre is kitarthatnak, ráadásul van akkora beruházási dinamika a feldolgozóiparban, hogy a kiépülő kapacitásokon keresztül a gazdaság növekedési képességét tovább erősítse.
Hangsúlyozta, hogy a Magyarországon éppen születőben lévő elektromos autóipar akkor is húzni fogja a gazdaságot, ha egyébként az eurózóna vagy az általános európai kereslet nem túl erős, ami azért lényeges, mert a kereslet átrendezése támaszt adhat a hazai iparnak.
Abban viszont az elemzők egyetértenek, hogy megmaradhat a növekedési többletünk, bár Virovácz Péter azért megjegyezte, akkor sem történik tragédia, ha egy-két évig nincs meg a felzárkózás feltételének számító plusz 1-2 százalékos GDP-bővülés. „Nem sprint, hanem maratoni futás a felzárkózás. Mindig lesznek rosszabb időszakok, lehetnek rosszabb évek. A lényeg, hogy a gazdaság ellenálló képessége működjön. Ha lesz is lemaradásunk, csak átmeneti lesz” – mondta az ING Bank elemzője.
