Mindössze 0,6 százalékkal haladta meg a kiskereskedelem októberi forgalmának volumene az előző év azonos időszakában mértet – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1520 milliárd forintot ért el.

Fotó: Földi D. Attila

Legutóbb, 2022. szeptemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint még egyaránt 3 százalékos bővülést mutatott éves bázison. A mostani 1 százalék alatti növekmény azt jelzi, hogy lényegében stagnál a fogyasztás, sőt.

Októberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,9 százalékkal csökkent az értékesítés.

A visszaesés havi összevetésben is látványos: szeptemberben még csak 2,8 százalékos volt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben a mínusz. 

 

Van persze, ami örök, ez pedig az üzemanyag-vásárlás. 

Ebben októberben 19,7 százalékos ugrás történt,

ami felülmúlta az egy hónappal korábbi 18,6 százalékos pluszt.

Attól függ, honnan nézzük

Ha nem a hónapos bázis a viszonyítási alap, az első tíz hónap teljesítménye, akkor némiképp szebb statisztika olvasható ki a KSH adataiból. Január–októberben ugyanis a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál. Igaz, 2022. január–szeptemberben ugyanez még 7,8 százalékos volt.

Herbária üzlet, KÖKI, pláza, eladó, kiskereskedelem, dolgozó, vásárló
Fotó: Földi D. Attila / VG

Visszatérve az októberi számokhoz, a KSH több részletet is kiemelt:

  • Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 7,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,9 százalékkal csökkent.
  • Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 8,6, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 5,4 százalékkal nőtt. 
  • A bútor-, műszakicikk-üzletekben 0,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 0,8, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2 százalékkal mérséklődött.
  • Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,7 százalékkal csökkent. 
  • A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,2 százalékkal csökkentek. 
  • Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Így látják az elemzők

A várakozásoknál szerényebb mértékben bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest, és meredeken lassult az első hónapokban mért, bőven két számjegyű növekedésekkel összehasonlítva – értékelt a Magyar Bankholding vezető elemzője, Suppan Gergely. Arra is rámutatott, hogy 

az árbevétel a magas infláció miatt 19 százalékkal, 1520 milliárd forintra ugrott.

A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak tetemes emelkedése okozhatta. A szakember arra is emlékeztetett, hogy 

a 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37, 2010-hez képest 50,7 százalékkal emelkedett.

Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén 6,2 százalék körüli növekedésre számít. „A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. A jövő év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést” – emelte ki.