késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Unalmas jogászkodásnak tűnt, de mostanra nincs ennél izgalmasabb – bemutatjuk az új jegybanktörvényt
Előrehozott eljárásban tárgyalta meg a Törvényalkotási Bizottság a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának előterjesztését és az összegző jelentését is benyújtotta – derül ki a parlament honlapjáról.
Így nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés – ahogy az a napirendjében is szerepel – szerdán döntést hozzon az összegző jelentésről
és megtartsa a zárószavazást is.
Mivel az előterjesztés részben az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül, ezért a sarkalatos részek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
Miről is szól a törvénymódosítás?
A kormány számos ponton kívánja módosítani az MNB-törvényt, ezeket 18 oldalon keresztül taglalja. A tervezet benyújtója Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, előadója pedig Varga Mihály pénzügyminiszter. Ennek vannak fontos technikai elemei is, így például
egy újabb adósságféket határozhat meg az MNB elnöke a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre és lízingszerződésekre.
A kabinet szerint a javaslat alapvető célja
- a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása,
- a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása (amely egyben a költségvetési kockázatokat is mérsékli),
- valamint az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok rögzítése.
Ez utóbbi kétségkívül az egyik legérdekesebb passzusa a törvénymódosításnak, mivel sok pénzről van szó. Ahogy arra a Bank360.hu rámutat, az új szabály úgy szólna, hogy amennyiben a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét,
akkor nyereségének 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Eddig ilyen kötelezettsége a jegybanknak nem volt.
Igaz, ez csak abban az esetben következik be, ha a jegybank tőkehelyzete megfelelő. Belépne egy új, a mindenkori kormányzatot érintő engedmény is: ha a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet a központi költségvetés öt éven belül, évente egyenlő részletben fizeti ki a jegybanknak.
Eddig ezt nyolc napon belül meg kellett megtéríteni.
Sőt, ha a saját tőke összege az ötéves periódus alatt újra meghaladja a jegyzett tőkét, a még fennálló összes térítési kötelezettsége megszűnik a költségvetésnek.
Matolcsy György fizetése
A legnagyobb visszhangot kapott változtatási szándék a jegybankelnök fizetésére vonatkozik. Ebben a jogalkotó feloldana egy jövedelmi féket: az MNB elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi alapbére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a keresetével egyezne meg. Jelenleg a jegybankelnöki alapbér a jegybanktörvény szerint ötmillió forint.
Azzal, hogy ezt az ÁSZ-elnök béréhez igazítják, mintegy hatmillió forintra ugorhat az MNB mindenkori elnökének a javadalmazása.
Az ÁSZ-elnök fizetése a vonatkozó rendelkezés szerint a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tizenkétszerese. Tavaly a bruttó átlagkereset 438,8 ezer forint volt, ami várhatóan az idei év végére 500 ezer forint környékén alakulhat. Így van esély a havi bruttó hatmilliós fizetésre.
De ezzel párhuzamosan az MNB más vezetőinek is jelentősen javulnának a pénzügyi kondíciói,
mivel az ő bérük a jegybankelnöki jövedelemhez van kötve. Az alelnökök ennek a 90 százalékát, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjai pedig a 60 százalékát kapják. Matolcsy György egyébként, úgy tűnik, nyilvánosan nem örül a fizetésemelésnek. Egy országgyűlési képviselői írásbeli kérdésre adott válaszában legalábbis azt emelte ki, hogy nem ő vagy az MNB áll a kezdeményezés mögött, hanem a kormány, illetve arra is figyelmeztetett, hogy MNB-elnökként nem is kezdeményezhet törvényalkotást az Országgyűlésnél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.