Előrehozott eljárásban tárgyalta meg a Törvényalkotási Bizottság a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának előterjesztését és az összegző jelentését is benyújtotta – derül ki a parlament honlapjáról.
Így nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés – ahogy az a napirendjében is szerepel – szerdán döntést hozzon az összegző jelentésről
és megtartsa a zárószavazást is.
Mivel az előterjesztés részben az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül, ezért a sarkalatos részek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
Miről is szól a törvénymódosítás?
A kormány számos ponton kívánja módosítani az MNB-törvényt, ezeket 18 oldalon keresztül taglalja. A tervezet benyújtója Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, előadója pedig Varga Mihály pénzügyminiszter. Ennek vannak fontos technikai elemei is, így például
egy újabb adósságféket határozhat meg az MNB elnöke a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre és lízingszerződésekre.
A kabinet szerint a javaslat alapvető célja
- a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása,
- a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása (amely egyben a költségvetési kockázatokat is mérsékli),
- valamint az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok rögzítése.
Ez utóbbi kétségkívül az egyik legérdekesebb passzusa a törvénymódosításnak, mivel sok pénzről van szó. Ahogy arra a Bank360.hu rámutat, az új szabály úgy szólna, hogy amennyiben a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét,
akkor nyereségének 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Eddig ilyen kötelezettsége a jegybanknak nem volt.
Igaz, ez csak abban az esetben következik be, ha a jegybank tőkehelyzete megfelelő. Belépne egy új, a mindenkori kormányzatot érintő engedmény is: ha a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet a központi költségvetés öt éven belül, évente egyenlő részletben fizeti ki a jegybanknak.
Eddig ezt nyolc napon belül meg kellett megtéríteni.
Sőt, ha a saját tőke összege az ötéves periódus alatt újra meghaladja a jegyzett tőkét, a még fennálló összes térítési kötelezettsége megszűnik a költségvetésnek.
Matolcsy György fizetése
A legnagyobb visszhangot kapott változtatási szándék a jegybankelnök fizetésére vonatkozik. Ebben a jogalkotó feloldana egy jövedelmi féket: az MNB elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi alapbére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a keresetével egyezne meg. Jelenleg a jegybankelnöki alapbér a jegybanktörvény szerint ötmillió forint.
Azzal, hogy ezt az ÁSZ-elnök béréhez igazítják, mintegy hatmillió forintra ugorhat az MNB mindenkori elnökének a javadalmazása.
Az ÁSZ-elnök fizetése a vonatkozó rendelkezés szerint a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tizenkétszerese. Tavaly a bruttó átlagkereset 438,8 ezer forint volt, ami várhatóan az idei év végére 500 ezer forint környékén alakulhat. Így van esély a havi bruttó hatmilliós fizetésre.
De ezzel párhuzamosan az MNB más vezetőinek is jelentősen javulnának a pénzügyi kondíciói,
mivel az ő bérük a jegybankelnöki jövedelemhez van kötve. Az alelnökök ennek a 90 százalékát, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjai pedig a 60 százalékát kapják. Matolcsy György egyébként, úgy tűnik, nyilvánosan nem örül a fizetésemelésnek. Egy országgyűlési képviselői írásbeli kérdésre adott válaszában legalábbis azt emelte ki, hogy nem ő vagy az MNB áll a kezdeményezés mögött, hanem a kormány, illetve arra is figyelmeztetett, hogy MNB-elnökként nem is kezdeményezhet törvényalkotást az Országgyűlésnél.
