Vészesen fogy az építőipar megrendelésállománya
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKét évnél tovább senki nem mer és nem is tud jósolni, mert senki nem látja azokat a politikai, gazdasági változásokat, amelyek meghatározzák a közeljövőt. Ami biztos, hogy
túl vagyunk egy tízéves perióduson, ami forrásbőséget jelentett a gazdaságban
– szögezte le Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró ünnepi közgyűlésén.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
Az építőipari várakozások Nyugat-Európa meghatározó gazdaságaiban címmel meghirdetett előadásában Latorcai János megállapította, hogy többnyire jelentős visszaesést prognosztizálnak mindenütt, kivéve Franciaországot, amely egyrészt a 2024-es nyári olimpiára készül, másrészt több tízmilliárd eurót költ a klímasemlegességi célok megvalósítására. Ezért a franciák gazdasági növekedést, ezen belül az építőipar növekedését prognosztizálják. Jövőre 3,2 százalékos, utána évente 2,5–3 százalék közötti termelésbővülést várnak.
Európa más országai ugyanakkor kénytelenek voltak félretenni a kibocsátási várakozásokat, és újra a fosszilis energiahordozókhoz nyúlni
– mondta Latorcai.
A Covidból épp csak kilábalni igyekvő gazdaságokat az ukrajnai háború az energia, az anyag és energiakötlségek további drágulása révén tartósan magas inflációba taszította. Az inflációs nyomás már 2021 nyarán jelentkezett, és a prognózisok szerint 14-16 százalékos átlagos szinten lesz jövőre Európában.
Azt látni, hogy a folyamatban lévő beruházások még hajtják az európai építőipart, ezek kifutása jelentős kihívás, a beszűkülő állami források, a nehezülő hitelfelvétel máshol is probléma. Ez egy folyamat, amelyből nem lehet könnyen kitörni, a jövő nagyban függ az ukrajnai háború alakulásától.
A bizonytalanságon túl az látszik biztosnak, hogy mindenhol, ahol az állam tud forrást biztosítani, hogy a vállalkozásokat életben tartsa, tud olyan munkát, ami felszívja a foglalkoztatásból kikerülőket, ott a visszaesés mértéke kisebb lesz
– összegezte a parlament alelnöke.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
Az utóbbi öt év legnehezebb évét zárja az ágazat, más körülmények között szerződtek a cégek, mint amilyen körülmények között meg kell valósítani vállalásaikat.
Erről Koji László, az ÉVOSZ elnöke beszélt évértékelő ünnepi felszólalásában.
A magyar építőipar kiszolgáltatott, 48 százalékban importtermékeket kell beépítenie, ami a gyenge forint miatt hatalmas költségemelkedés. Mégis teljesít az ágazat, idén 2021. évi árakon számolva 3-4 százalékkal lehet több a termelés, folyó áron 20 százalékkal is, ami mögött mérhetetlen infláció van – jelezte Koji.
November végén az általánosan 10 százalék körüli infláció mellett az építőiparban 24 százalékot mértek. Fogy a megrendelés, az értéklánc elején, a tervezőknél már jelentkezik, az építőlánc végén lévő kivitelezők jövő év végéig jól vannak.
Fontos mérföldkőhöz ért az építőipar lobbiminisztériuma, amely nem hatósága, hanem az ágazat nagykövete a kormányban – közölte Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. Elkészült a magyar építőipar új operációs rendszere, amelynek az egyik pillére az állami beruházások kerettörvénye, a másik a magyar építésgazdaság kerettörvénye. Mindegyik azt a célt szolgálja, hogy a magyar építésgazdaság és közlekedés növekedését, fejlődését támogassa a magyar vállalkozások támogatása révén.
Ez egy patrióta szabályozás, de a patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az unióban is lehetséges
– mondta Csepreghy.
Lázár János miniszterhelyettese rámutatott, a magyar építésgazdaság 80 százalékban importalapú, amit uniós forrásokból építenek itt, az nagyrészt visszaáramlik a forrásokhoz.
Magyar alapanyag, magyar szaktudás, magyar munkaerő és magyar profit
– ez Lázár János politikai credója – jelezte helyettese, kiemelve, hogy a magyar vállalkozások megtartását versenyképességi programokkal akarják elérni, de nem elég, ha magyar, jónak is kell lennie.
Az állam nem ellenfele, hanem támogató szövetségese lesz mindazoknak, akik építik az országot, a törvény nem lassítja, hanem gyorsítja a beruházásokat az államtitkár összegzése szerint.
A közlekedési ágazattal kibővült minisztérium célkitűzése mindeközben, hogy a vidék Magyarországán az ingázás lehetőségét minél jobb színvonalon tudja biztosítani, ami a munkaadók és a munkavállalók közös érdeke.
Minél kisebb településen él valaki, annál fontosabb, hogy a tanulásért és a munkáért ingázni tudjon, a polgári összkomfort része az ingázás lehetőségének megteremtése
az államtitkár megfogalmazása szerint.
Budapest fejlesztése pedig az ott élő, vállalkozó több millió ember miatt közérdek, nemzeti és európai felelősség, hiszen Budapest a Kárpátoktól délre Közép-Európa szellemi központja, ezért sem torpanhat meg a közép-magyarországi régió fejlesztése.
