Ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősítette, csütörtökön érkeznek a 15 százalékkal megemelt nyugdíjak. Első körben azoknak, akik átutalással kérték. A tárcavezető hozzátette, továbbra is azon dolgoznak, hogy a szankciós válságban is megőrizzék ezek értékét.
Decemberben az Európai Bizottság elemzést adott ki Magyarország helyreállítási tervéről, melyből kiderül, hogy a magyar kormány megígérte, hozzányúl a jelenlegi nyugdíjrendszerhez. A reform végrehajtásának határideje 2025. március 31.
Eszerint független, nemzetközi szakértőnek kell jelentést készítenie és a következőkről nyilatkoznia hazánkkal kapcsolatosan:
- a nyugdíjrendszer állami nyugdíjpilléréről, a munkaerőpiacról, valamint a munkával töltött életszakasz meghosszabbítása szempontjából releváns foglalkoztatási és adópolitikákról, beleértve az új belépőket, illetve a már meglévő járulékfizetőket;
- az érvényben lévő nyugdíjrendszerről, és annak pénzügyi fenntarthatóságáról.
A szakértőnek egyúttal szakpolitikai javaslatot is kell tennie a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítására, különösen a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz kötésére és a tényleges nyugdíjkorhatár emelésére. A jelentés kritériumai:
- nyilvános legyen,
- tartalmazzon hatásvizsgálatot,
- 2023. negyedik negyedévére készüljön el.
A dokumentum ezenkívül térjen ki olyan intézkedésekre, mechanizmusokra, amelyek révén a magyar kormány biztosíthatja a nyugdíjrendszer hosszú és középtávú fenntarthatóságát, 2070-re pedig megfékezheti a GDP százalékában kifejezett nyugdíjkiadások előre jelzett növekedését a 2021-es idősödési jelentés előrejelzéseihez képest, különösen ügyelve a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelésére.
A Magyar Narancs nemrégiben arról írt, hogy a kormány képviseletében Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára kijelentette:
Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése nincs napirenden, továbbá a nők kedvezményes nyugdíjának megszüntetését sem tervezik.
A Világgazdaság egyik állandó szakértője, a NyugdíjGuru News alapítója, Farkas András a tervezett reformokra reagálva előállt néhány javaslattal. Szerinte többek között:
- vissza kell állítani a rokkantságinyugdíj-rendszert,
- a 2023 után nyugdíjba vonulóknál a Nők40-et fokozatosan át kell alakítani Nők43-ra,
- az induló nyugdíjak számításában a 2024-től figyelembe vett nettó béreket csak a visszaállított járulékalap plafonjáig kell figyelembe venni,
- a 13. havi nyugdíjat minden nyugdíjas számára ugyanabban az összegben, a mindenkori havi nyugdíjátlagban kell megállapítani,
- a nyugdíjrendszer bonyolultságát csökkenteni kell,
- az éves nyugdíjemelést egyszerűsíteni kell, mert gyors infláció mellett még egy szakember számára is nehezen követhető.
Óriásit ugrott a 300 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapók száma egyetlen év alattAz átlagnyugdíj feletti összegre jogosultak száma egyetlen év alatt 140 ezerrel nőtt. |
Holnap tehát megérkezik az első emelt nyugdíj, amelyet februárban nemcsak újabb követ, hanem akkor jön a 13. havi is.
A következő hónapban a szépkorúak így átlagosan 416 ezer forintot kapnak.
A 2023-as nyugdíjnaptár pedig így néz ki, az utalások ezeken a napokon várhatók:
- január 12., csütörtök,
- február 10., péntek,
- március 10., péntek,
- április 12., szerda,
- május 12., péntek,
- június 12., hétfő,
- július 12., szerda,
- augusztus 11., péntek,
- szeptember 12., kedd,
- október 12., csütörtök,
- november 10., péntek,
- december 1., péntek.
A szokásosnál magasabb, februári kifizetés ellenére sem mindenki elégedett, Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Klubszövetség vezetője, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke például inkább egy 15 és 19,5 százalék közötti emelést tartott volna korrektnek, miután a Magyar Nemzeti Bank is ekkora inflációval számol az idén.
Farkas András korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy a nyugdíjasok inflációs érzékelése a jelenlegi helyzetben szubjektív, ugyanis náluk 25-45 százalék lenne a reális emelés, hiszen a boltba betérve azt tapasztalják, ennyivel lett drágább minden. A szakértő úgy véli,
az egyébként is minimális összegű nyugdíjprémiumtól 2023-ban eltekinthetnek az idősek, azzal viszont kalkulálhatnak, hogy a tetőzés előtt álló pénzromlás miatt újabb emelésre lesznek jogosultak
– várhatóan már a nyáron, de novemberben szinte biztosan.
Felér egy pofonnal: történelmi veszteséget hoztak össze tavaly a nyugdíjpénztárakA 2021-es gyenge év után 2022-ben még rosszabbul teljesítettek az önkéntes nyugdíjpénztárak, több mint százmilliárd forint a veszteségük. |
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben 2 465 503-an részesültek nyugdíjban Magyarországon, ebből 1 996 928 öregségi nyugdíjban. Az ellátásuk havi átlagösszege tavaly 164 102 forint volt, míg a megváltozott munkaképességűeknek 88 784 forint járt.
2023-ban egy átlagnyugdíjas havi 27 ezer forinttal kap majd többet, mint tavaly, a 13. havi nyugdíjjal együtt pedig az emelés éves szinten meghaladja a 350 ezer forintot.
Az államnak az idei nyugdíjkifizetések legalább 6150 milliárd forintjába kerülnek.
