Ahogy arról beszámoltunk, kedden Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta a 15 százalékos nyugdíjemelésről szóló kormányrendeletet. Eszerint
Elsősorban arról kérdeztük a téma szakértőjét, a NyugdíjGuru alapítóját, Farkas Andrást, hogy elég-e ez az emelés az élelmiszerárak 43,8 és a háztartási energia 65,9 százalékos drágulásának közepette.
A nyugdíjasok nem az éves szintű átlaginflációt érzékelik, hanem azt, hogy a pénzromlásuk 25 százalék felett van, 2022 végére pedig akár a 28-at is elérheti – ebből a szempontból a 15 százalék a szemükben természetesen nem elég
– mondta a Világgazdaságnak Farkas, majd hozzátette, ha azonban a 2023-as várható mértékét (15-18 százalék) vesszük alapul, akkor már kevésbé drámai a helyzet, leginkább a korrekciós lehetőségek miatt. A kormány a jövő nyáron is korrigálhatja a nyugdíjakat, de novemberben biztosan fogja, ezt ugyanis törvény írja elő.
És akkor nézzük a számokat a szakértő segítségével:
- a 15 százalékos emelés összesen 800 milliárd forintjába kerül az államnak,
- a februárban érkező 13. havi nyugdíj 471 milliárd forintot tesz ki,
- a kormány jövőre 6110 milliárd forintos nyugdíjkasszával tervez,
- az éves nyugdíjkiadás áfatartalma 2023-ban akár 1600 milliárd forint is lehet,
- a nyugdíjasok a következő évben legalább 900 milliárd forinttal több pénzből élhetnek, mint idén.
A szakember úgy fogalmazott,
a szépkorúak inflációs érzékelése a jelenlegi helyzetben szubjektív, ugyanis náluk 25-45 százalék lenne a reális emelés, hiszen a boltba betérve azt tapasztalják, ennyivel lett drágább minden.
Éves viszonylatban azonban nem járnak rosszul az idősek, hiszen idén is csak alig maradtak el a nyugdíjak az inflációtól, és ez jövőre sem változik, bár az összkép ennél sokkal árnyaltabb.
A 2,5 milliós magyar nyugdíjas társadalom nagy többsége akkor járna a legjobban, ha a döntéshozók megfogadnák Farkas tanácsait:
- a gyakoribb nyugdíjemelésről szólót – a rendkívüli helyzetben legalább negyedévente, de leginkább havonta kellene inflációkövetőt végrehajtani,
- a szolidaritási korrekcióra vonatkozót – a legalsó jövedelmi decilisbe, lassan mélyszegénységbe süllyedő 300-350 ezres nyugdíjasréteg havi 100 ezer forintos ellátása teljesen elmegy a rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre, elsősorban tehát nekik kellene segítséget nyújtani.
Farkas megoldásként az Ausztriában (jól) működő rendszert hozta fel, ahol négy-öt sávra osztják a nyugdíjakat: minél kisebb összegű sávba tartozik valaki az osztrákoknál, annál nagyobb mértékű emelésre jogosult, és ez fordítva is igaz.
Jó híreket kapnak a jövő nyugdíjasai – Az utolsó száz méteren mentettek nagyot a pénztárakNemrég még két számjegyű mínuszban jártak az önkéntes nyugdíjpénztári hozamok, egyes alapoknak mégis sikerülhet megmenteni az évet, és legalább nulla közelébe visszakormányozni a teljesítményt. |
Nálunk megosztó ez a téma, miután a 100 ezer forintos havi ellátásban részesülők a 15 százalékos növelés következtében is csupán 15 ezret kapnak majd pluszban, míg mondjuk az 1 millió forintos nyugdíjjal rendelkezők újabb 150 ezerre lesznek jogosultak – az idősek ezt a különbséget méltánytalannak tartják. A másik probléma a 13. havi nyugdíj, amelynek esetében – a nyugati országokkal ellentétben – nincs szolidaritási újraelosztás, tehát mindenkinek ugyanazt az összeget fizeti ki az állam, amelyiket minden hónapban.
A NyugdíjGuru alapítója újfent megkérdőjelezte a létjogosultságát. Úgy véli,
az állam által a prémiumra idén elkülönített 68,5 milliárd forintot jobb lenne átnevezni, -szervezni, és inkább a rászoruló időseket kellene támogatni belőle, az egyszeri tízezer forintos juttatással ugyanis senki sincs kisegítve.
A szakértő végezetül arra is rámutatott, a nyugdíjat és a minimálbért nem szabad összemosni, noha a nettó átlagnyugdíj jövőre 50 ezer forinttal több lesz, mint a nettó
