Stabilról negatívra rontotta Magyarország államadósság-minősítésének kilátását a Fitch Ratings, ugyanakkor a besoroláson nem változtatott, azaz továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában hagyta hazánkat – derült ki a londoni székhelyű hitelminősítő intézet péntek esti tőzsdezárást követően kiadott közleményéből.
Ahogy korábban írtuk, benne volt a levegőben, hogy Fitch a mostani döntésében követi a Standard & Poor’st, amely tavaly augusztusban ugyan megerősítette hazánk besorolását, ám a korábbi stabilról negatívra rontotta kilátásokat. A londoniak legutóbbi, július 22-én kiadott felülvizsgálatukban az uniós források körüli kockázatokra, illetve a folyó fizetési mérleg rendkívül magas hiányára hívták fel a figyelmet, miközben gyenge pontnak tekintették a magas GDP-arányos államadósságot, ugyanis a BBB minősítésű országok államadósságának mediánértéke csupán 55 százalék.
Ugyan a folyó fizetési mérleg hiánya javult, és a GDP-arányos államadósság is csökkent, azonban nem sikerült végleges megállapodásra jutni az Európai Unióval, így a stabil kilátást negatívra ronthatják
– mondta két héttel korábban lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Fitch várható döntéséről.
A londoniak a döntésükben kiemelik, folyamatos bizonytalanság az uniós forrásokkal kapcsolatban: ezért a Fitch úgy látja, nagy a valószínűsége annak, hogy az uniós források kifizetése késik, annak ellenére, hogy elfogadták Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervét, amely megakadályozta az 5,8 milliárd euró idő előtti elvesztését, az első folyósítás feltétele, hogy Magyarország teljesítse a 27 szupermérföldkövet.
A cég előrejelzése szerint nő az inflációs nyomás a gazdaságban, ugyanis a fogyasztói áremelkedés továbbra is magas marad. Várakozásaink szerint a HICP-infláció 25 százalék körül tetőzik 2023 első negyedévében, és 20 százalék felett marad az első fél évben. A gazdaság 2022 harmadik negyedévében 0,4 százalékkal csökkent, és ez a gyenge növekedés várható a negyedik negyedévben is. Úgy látják, hogy 2023-ban a megemelkedett nyomán csökkenő reálbérek és az alacsony fogyasztói hangulat visszafogja a háztartások fogyasztását, miközben a beruházások növekedése is lelassul.
A növekedés szerintük 2023-ban 0,4 százalékra lassul a 2022-es 4,7 százalékról.
Végső soron nem a hitelminősítők értékelése, hanem a befektetői magatartás – amelyet vagy befolyásol, vagy nem a hitelminősítés – a döntő a magyar államadóssággal kapcsolatban. A befektetők pedig az év elején már letették a voksukat, amikor is csaknem háromszoros túlkereslet mellett tudott az ÁKK 4,25 milliárd dollár értékben devizakötvény kibocsátani – írta gyors értékelésében Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője, aki szerint az elmúlt időszakban mérséklődő hosszú hozamok is azt mutatják, hogy a befektetők körében a magyar államadósság fenntarthatósága nem kérdőjeleződött meg az energiaválságban sem.
Varga Mihály pénzügyminiszter is reagált a döntésre. A tárcavezető szerint a mostani kilátásmódosítás azt mutatja, hogy az Európai Bizottság által keltett politikai viták, a háború és a szankciós okozta bizonytalanságok a hitelminősítői értékelésekben is megjelennek, kiemelten a régiós országokban.
A Fitch Ratings Csehország és Szlovákia esetében is stabilról negatívra rontotta minősítésük kilátásait, nagyrészt a régiós energiapiaci bizonytalanságok miatt, illetve az alternatív gázforrásokhoz való hozzáférés alapján.
A következő ítélet egy hét múlva, január 27-én következik, amikor a Standard & Poor’s értékeli hazánk besorolását, az Equilor elemzője szerint ez eseménytelennek ígérkezik, az intézet valószínűleg kivár az uniós források körüli huzavona miatt. Így csak a következő, július 7-én esedékes felülvizsgálatkor merülhet fel érdemben a leminősítés, amivel hazánk még mindig a befektetésre ajánlott kategóriában maradna.
