Kiment a divatból a rendszerváltás utáni Magyarország egyik szörnyű szokása

Változnak a társadalmi szokások – leginkább ezzel lehet magyarázni azokat az adatokat, amelyeket a Világgazdaság kérdései nyomán közölt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ezek szerint mintha nagyrészt kiment volna a divatból, hogy úgynevezett közérdekű bejelentés formájában az adóhatóságnál jelentsék fel a revansra vágyó személyek például a szomszédjukat, a piaci konkurensüket, korábbi házastársukat vagy bármilyen haragosukat. 

Míg egy évtizede, 2012-ben 35 ezer efféle beadvány érkezett a hatósághoz, addig 2016-ban már kevesebbet, 25 ezer közérdekű iratot iktattak, hogy aztán 2018-ban tízezer alá csökkenjen a bejelentések száma. 

s – mint most megtudtuk – a tavalyi esztendő is hasonló beadványszámot hozhatott. A múlt év első háromnegyedében ugyanis közel hatezer közérdekű vagy annak mondott jelzés futott be.

Nem bírjuk a feketézést

A NAV-nál ismertették, általában mi is szerepel az efféle iratokban. A bejelentések majdnem mindig konkrét – vélt vagy valós – szabálytalanságra próbálták felhívni a hatóság figyelmét. Általános, pontos adatok nélküli, egy-egy gazdasági ágazatot érintő bejelentés ritkán fordul elő. 

Akad a beadványok között többoldalas, részletes információt tartalmazó, jól szerkesztett dokumentum, de előfordulnak – mégpedig nem is kevés alkalommal – olyan közlések is, amelyek még arról is alig tartalmaznak adatot, hogy kik is vettek részt az állítólagos, bejelenteni áhított visszaélésben.

A legtöbbször – akárcsak a korábbi években – az szerepel a beadványokban, hogy valamely vállalkozás nem adott nyugtát, számlát, vagyis feketézik. 

 s arról is, hogy valaki vagy valamely vállalkozás jogosultság nélkül végez gazdasági tevékenységet. Ugyanígy visszatérő téma a bérbeadásból származó jövedelem eltitkolása, akárcsak a kocsmai vagy a dohányáruval kapcsolatos törvénysértések felfedése.

Egyre kevesebb az Anonymus

Miközben a közérdekű bejelentések száma erősen csökkent, arányaiban egyre többen adják nevüket beadványukhoz. 2016-ban például még majdnem minden második irat azonosíthatatlan személytől érkezett (46 százalék), 

Ráadásul egyre nagyobb a találati arány. Jól jelzi ezt, hogy volt olyan év, amikor százból hat beadvány volt legalább részben vagy egészben megalapozott, vagyis ennyi alkalommal akadt a hatóság valóban visszaélésre. Tavaly már 15 százalékra ugrott ez a mutató.

Egyre egyszerűbb bejelenteni

A NAV-nál igyekeztek leszögezni, hogy a szervezet a jogszabályi kereteket és lehetőségeket betartva elkötelezett abban, hogy a szabálytalanságokat bejelentő állampolgárok közléseit, javaslatait megfelelően kezelje.

Éppen ezért is határozhattak a hatóságnál korábban úgy, hogy fejlesztik az informatikai rendszereiket, és megújítják a honlapján elérhető, közérdekű beadvány benyújtására szolgáló űrlapot. Ennek segítségével egyszerűen, gyorsan, a kivizsgáláshoz minimálisan szükséges információkat megadva lehet bejelentést tenni. Az elektronikus űrlaphoz mellékletként nagy terjedelmű fájlokban csatolhatók a bizonyítékok.