Égbeszökő az eltérés a és a KSH által közölt tavaly novemberi magyarországi üzemanyag-forgalomról közölt adatok között: az adóhivatal adatai szerint éves összevetésben minimálisan (4 ezrelékkel) nőttek a benzin, és 2,3 százalékkal estek a gázolajeladások, miközben a statisztikai hivatal 27,7 százalékos együttes bővülésről számolt be.
Más forrás, más eredmény
A különbségre első látásra is ad némi magyarázatot, hogy a két forrás adatai már a nevük alapján sem pontosan ugyanarra vonatkoznak. A NAV számsora az importból, adóraktárból és tagállamból szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek mennyiségét tartalmazza, míg a KSH az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumenéről számolt be. Ám mivel még ezt tudva is nagynak tűnik az eltérés, a Világgazdaság a statisztikai hivataltól kért további eligazítást. (A vizsgált hónap egyébként azért érdekes, mert az utolsó volt azok sorában, amikor még maximált, literenként 480 forintos áron tankolhattak az arra feljogosított autósok normál benzint, illetve gázolajat.)
A kapott válasz szerint
a KSH által havonta publikált üzemanyag-kiskereskedelmi statisztika a lakosság üzemanyag vásárlásait méri, amelynek két forrása van.
Az egyik az OSAP1045 Jelentés a kiskereskedelem és vendéglátás eladási forgalmáról című havi gyakoriságú kérdőív, amelyet a legjelentősebb vállalkozások kötelesek kitölteni a lakossági értékesítés vonatkozásában. A másik a NAV-tól havonta átvett online pénztárgépek (OPG) forgalma, amellyel a kisebb kutak forgalmát figyelik meg.
Pár töltőállomás kimarad
A döntően nem lakossági forgalmat lebonyolító üzemanyagkutak forgalmát azonban (ilyenek a MÁV-Volán kutak, a mezőgazdasági és a saját vállalati kutak) a KSH nem veszi figyelembe a kiskereskedelmi üzemanyag-statisztikában. „A KSH és a NAV üzemanyag-statisztikái közötti különbséget tehát vélhetően az adja, hogy a NAV adataiban a nem lakossági üzemanyagforgalom is szerepel” – írta a hivatal.
