Több telt házas napot és remek évzáró kiemelkedő forgalmat hozott számos fürdőnek az év végi, év eleji iskolai szünet és a december 22-től ugyancsak január 8-ig elrendelt országos közigazgatási szünet – tudta meg a Világgazdaság a Magyar Fürdőszövetség főtitkárától, Balogh Zoltántól.
Az igazság pillanata azonban január 9-én, hétfőn, illetve az azt követő hetekben jöhet el, ekkor ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a strandszezon előtti időszakban milyen belföldi és külföldi vendégforgalomra számíthatnak a létesítmények
– fogalmazott Balogh Zoltán.
Krónikus probléma, hogy a folyamatosan emelkedő költségszintet sem a nyári, sem a napokban életbe léptetett újabb, jellemzően 10-12 százalékos jegyáremelésekkel nem lehetett utolérni.
A veszteségeket a korábbi évek megtakarításaiból finanszírozzák a fürdők.
Most egy kvázi tesztidőszak kezdődik a nyitva maradó fürdőkben, ahol további fokozatos áremelésekkel igyekeznek majd kipuhatolni, hogy hol van az a lélektani határ, ameddig több bevétel származik a drágább jegyek értékesítéséből, mint amennyi elúszik a csökkenő vendégszám miatt.
Az áremelési csúcsot a budapesti történelmi gyógyfürdők tartották az évindító 30 százalékos drágulással, ami azonban a fő célközönségnek számító külföldi turistákat nem riasztja el. Nyugat-Európában a mostani Budapesti 30 eurós jegyár teljesen átlagos, ráadásul a gyenge forint miatt sem érték még el a Covid előtti szintet euróban a budapesti árak.
A belföldi vendégek a kizárólag általuk vásárolható éves Zsigmondy Klubkártyával ráadásul továbbra is kedvező áron, mindössze 3500 forintért látogathatják a három történelmi gyógyfürdőt, a Széchenyit, a Gellértet és a Rudast.
Megúszhatják a fürdők a teljes bezárástFürdő nélkül nem működnek a fürdővárosok, az intézmények legalább részleges nyitvatartása a helyi szálláshelyek, azok beszállítói, valamint a vendéglátóegységek és egyéb szolgáltatók számára is létkérdés. |
A budapesti áremelési rekord a veresegyházi fürdő hét közepén bejelentett intézkedésével múlt időbe került, miután a termálvizével amúgy remekül gazdálkodó, a közintézményeit is azzal fűtő város önkormányzati fürdőjében 1400 forintról 4000 forintra ugrott a belépőjegyek ára. A Magyar Fürdőszövetség főtitkára szerint a Covid alatt elrendelt áremelési tilalom után két lépcsőben – nyáron és év végén, év elején – végrehajtott áremelések mellé érdemes odatenni, hogy a fürdők működési költsége minimum 45 százalékkal nőtt az elmúlt évben, a vendégek száma ugyanakkor még mintegy 20 százalékkal elmarad a Covid előttitől, vagyis a megemelkedett összegű kiadások töredékére elég csak a bevételnövekedés.
Bár a fürdőbezárási hullámot tavaly sikerült elkerülni, erre idén egyre kevesebb az esély, hiszen a fürdőágazat gyakorlatilag kimaradt a 30 milliárd forintos turisztikai mentőcsomagból.
Mindössze a SZÉP-kártyák zsebét összenyitó rendelet haszonélvezői lehetnek, ami fontos, de korántsem elégséges lépés. Továbbá biztosítékot sem nyújt azzal szemben, hogy az alapvető életszükségletek kielégítésére költik el inkább.
Több fürdő készül most átmeneti bezárásra, köztük már nagy egységek is, ami azért is nagyon veszélyes, mert munkahelymegtartó támogatás híján nem sokáig tudják elkerülni az elbocsátásokat, és nem lesz kivel újranyitni
– figyelmeztetett a szövetség főtitkára.
Nem kérdéses ma már senki számára, hogy a fürdők, különösen vidéken, milyen alapvetően fontos turisztikai vonzerőnek számítanak, megőrzésük és további üzemeltetésük egész térségek jövőjének a záloga. A Miskolctapolcai Barlangfürdő példája figyelmeztet, hogy milyen hatása van az esetleges bezárásnak.
A költségcsökkentés érdekében már eddig is számos lépés történt, a nyitvatartási idő csökkentésétől a szolgáltatások időbeli korlátozásáig számos módon próbálták a víz fölött tartani magukat a fürdők. A világpiaci energiaár-csökkentések kedvező hatását ugyanis az októberrel indult gázévre és a most kezdődött áramévre kötött szerződéseikben még nem látták viszont, ráadásul ezek módosításának lehetőségei sem ismertek.
Részleges vagy teljes üzemszünetekA Termalfurdo.hu október óta folyamatosan frissülő összeállításában gyűjti a bejelentett fürdőbezárásokat, részleges korlátozásokat. Eszerint számos kisebb fürdő, uszoda már az ősszel bezárt és zárva is marad a fűtési szezon végéig, január 9-től, a téli főszezon lezárultával pedig újabbak csatlakoznak a zárvatartók köréhez. Nyíregyháza, Szeged, Csongrád és több kisebb-nagyobb város fürdői állnak le, a Miskolctapolcai Barlangfürdő pedig ismét pénzügyi pihenőt tart január 9–22. között a szakportál információi szerint. |
