Mégsem főnyeremény az erős forint: van, aki már visszasírja a 400-as eurót

Vannak olyan gazdasági szereplők, amelyeknek jobb lenne a 380 helyett a 400-as euróárfolyam, vagy akár az annál is gyengébb – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki ezek közé sorolta az exportáló vállalatokat, illetve azokat, akik euróban kapják a fizetésüket. Szerinte van, ami sokkal fontosabb az árfolyamszintnél: a kiszámíthatóság és a stabilitás, ugyanis nagyon megnehezíti a cégek számára a tervezést, hogy ekkora a volatilitás forint piacán.

Október óta a forint több mint 10 százalékkal erősödött, a hazai fizetőeszköz az akkori 435 forintos történelmi mélypont után masszív menetelésbe kezdett, és ugyan a mostani 380-385 körüli jegyzés még mindig elmarad a háború előtt látott 350-360-as szintektől,

Régi vita a gyenge árfolyam versenyképességet növelő hatása, a közgazdászok között sincs teljes egyetértés abban, hogy mennyire hasznos a vállalatok, a lakosok és az állam számára, az viszont biztos, hogy az exportra termelő cégek egyáltalán nem járnak vele rosszul – belőlük pedig Magyarországon van bőven.

Érdemes visszaemlékezni, hogy a 2012-es euróválság idején a svájci vállalatok arra panaszkodtak, hogy az erős árfolyam gyengíti a külpiaci pozíciójukat. Most persze annyiban más a helyzet, hogy a kínálati sokkok és az energiaárak felrobbanása miatt több évtizede nem látott árnyomás van a fejlett gazdaságokban, amelynek hatását a gyenge forintárfolyam Magyarországon még fel is erősítette.

Ezzel együtt még így is joggal merül fel a kérdés, hogy valóban nem lenne-e jobb egy gyengébb deviza akkor, amikor élet-halál harcot vívnak az egyes országok a külpiacokért, főleg, hogy a Távol-Keleten semmit sem érezni ebből az energiaválságból. Török Zoltán ettől függetlenül úgy látja, 

mivel az inputok jelentős része importból származik, és azoknak az exportáló vállalatoknak kedvez, amelyek esetében az importtartalom is alacsony.

Konkrét árfolyamcélra nincs szüksége a kormánynak, a jegybanknak és a gazdasági szereplőknek sem – állítja Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint plusz-mínusz 15 forintos különbség nem indokolja, hogy a vállalatok megváltoztassák az üzleti kilátásaikat. Kérdésként vetette fel, hogy mivel jár jobban az állam, ugyanis ha gyengül a forint, az növekvő kamatterhet jelent a költségvetésnek a devizában kibocsátott kötvények miatt, másrészről viszont az bevételei emelkednek.

– mutatott rá a szakértő. Arra a kérdésre, hogy érvényes-e manapság is az az állítás, hogy a gyenge árfolyam javítja a versenyképességet, azt mondta, hogy szerinte az exportőröknek nem a gyenge forinttal, hanem a tevékenységükkel kellene versenyezniük, és nem az előbbi módon kellene bármilyen előnyre szert tenniük.