A háború és a gazdasági kihívások árnyékában tartja meg 24. évértékelőjét szombaton Orbán Viktor miniszterelnök, amelyre tavaly közvetlenül az országgyűlési választások és az orosz–ukrán konfliktus kezdete előtt került sor. A kormányfő már tavalyi beszédében hosszasan beszélt a háború veszélyéről, amelyet reális lehetőségként vázolt fel, sőt, már akkor hangsúlyozta, hogy hazánk egyértelmű érdeke a béke.
Azóta tudjuk, hogy nem alaptalanul tarthatott a helyzet eszkalációjától, február elsejei moszkvai látogatása szokatlanul hosszúra, mintegy ötórásra sikeredett, amit ő maga csak békemissziónak nevezett. De hiába ült Emmanuel Macron és Olaf Scholz is órákon át a gigantikus hosszúságú asztalnál négyszemközt az orosz elnökkel, a háború február 24-én kitört, alaposan szétzilálva a nyugati világ gazdasági és külpolitikai kapcsolatrendszerét.
A konfliktus rendezésére a közeljövőben egyre kisebb az esély, de ami talán ennél is lényegesebb, a hidegháborút idéző konfliktusban a világ 70 év után ismét elindult a tömbösödés felé, vagy ahogy a kormányfő politikai igazgatója is fogalmazott, megkezdődött a szétkapcsolás. Ennek egyértelmű jele az amerikai inflációellenes törvény, amely nem más, mint kőkemény protekcionizmus, ez pedig Európát, és benne Magyarországot is lépéskényszerbe hozza – vélhetően erről is beszélni fog majd a miniszterelnök.
A mostani évértékelő jelentőségét az adja, hogy ez lesz az országgyűlési választásokat követően az első, és általában a kormányzati ciklus felépítéséről, a programalkotásról szól.
Érdemes visszaemlékezni: Orbán Viktor 2011-ben hirdette meg az ország megújításának tervét, amelyben 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at a gyarapodás évének nevezte; 2015-ben arról beszélt, hogy a következő éveknek a keményen dolgozó emberekről és családjaikról kell szólnia; 2019-ben pedig meghirdette azt a hatpontos családvédelmi akciótervet, amely a kormányzás legfontosabb szakpolitikai programja volt. Ennek keretében vezették be a babaváró támogatást, a négygyermekes anyák szja-mentességét, a nagycsaládosok autóvásárlási programját, a nagyszülői gyedet és kibővítették a CSOK-ot.
Ezúttal Lázár János építési és beruházási miniszter napokban tett nyilatkozata sejteti, hogy fontos bejelentésre készül a kormányfő, amely várhatóan a beruházásokat fogja érinteni. Mindez összefüggésben lehet azzal a kormányzati céllal, hogy 2030-ra Magyarországnak Európa egyik legélhetőbb országává kell válnia, ami az elmúlt évek fejlődési trendje alapján nem elérhetetlen, viszont a megváltozott környezetben új válaszokra lesz szükség – gyaníthatóan erre is ki fog térni Orbán.
