A 2021-es rekordnövekedés után, 2022-ben is kiugró GDP-bővülést produkált a magyar gazdaság, így a két évvel ezelőtti 76,1 százalékról 77,5 százalékra emelkedhetett a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP az uniós országok átlagában, ezzel tehát folytatódhatott a felzárkózás – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. 

A szakember idén látványos javulásra nem számít, jövőre viszont meglódulhat a felzárkózás, a magyar fejlettségi mutató megközelítheti az uniós átlag 80 százalékát. 

A növekedésünk szerinte 2024-ben visszatér 4-4,5 százalék környékére, és ez a dinamika 2025-ben is fennmaradhat, többek között a debreceni BMW-gyár üzembe helyezésének is köszönhetően.

Ami az idei évet illeti, Suppan Gergely szerint a recessziót egyre nagyobb eséllyel kerülhetjük el, 0,8 százalékos GDP-bővülésre számít, ám ezt később felfelé javíthatja, ha az energiaárak tartósan csökkennek. Sőt, nem tartja kizártnak, hogy az elemzői várakozásokkal ellentétben az idei első negyedévben meglepetést szerez a magyar gazdaság, és fél év után véget ér a technikai értelemben vett recesszió.

Budapest 2021.01.21.Épülő MOL székházÉpítkezésfoto: Kallus György/Világgazdaság Budapest 2021.01.21.
Épülő MOL székház
Építkezés
foto: Kallus György/Világgazdaság
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Magyarország tavaly megelőzte Portugáliát, Románia mögöttünk

Magyarország vásárlóerő-paritáson számított GDP-je tavalyelőtt 2 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz, a 2020-as 74 százalék után tavaly már a 76 százalékát tette ki, amivel

sikerült megelőzni az 1986 óta uniós tagállamnak számító Portugáliát, sőt, egy hellyel előreléptünk a GDP-rangsorban, ahol közvetlenül Lengyelország mögött helyezkedünk el. 

A listán továbbra is mögöttünk található Románia, amely jelentős fejlődést produkált ugyan az elmúlt években, de növekedése egyáltalán nem volt kiugró a magyar adathoz képest. Ettől függetlenül tény, keleti szomszédunk ma már a GDP-rangsorban előrébb helyezkedik el Szlovákiánál és Horvátországnál is. 

A következő célpont Spanyolország és Csehország

A magyar felzárkózás esetében fontos látni, hogy nagyon lassan, vontatottan indult, a 2008-tól 2017-ig tartó első szakaszában alig volt érdemi konvergencia (az uniós átlag 64 százalékáról 69-re nőtt), ám 2017 és 2022 között már határozottan intenzívebb időszak következett, ekkor öt év alatt 8 százalékponttal közeledtünk az uniós átlaghoz. Erre a tempóra pedig szükség lesz a jövőben, ha a kormány komolyan gondolja, hogy 2030-ra fel kell zárkóznia a magyar gazdaságnak a fejlett nyugati országokhoz. Ha Ausztriát nem is érjük utol ebben az évtizedben, de Szlovénia, Spanyolország vagy Csehország mai fejlettsége már sokkal inkább elérhetőnek tűnik. Suppan Gergely korábban úgy számolt, hogy a 85-90 százalékos szintig juthat el Magyarország 2030-ig, jelenleg az említett tagállamok is itt tartózkodnak.