Tavaly is közeledett a legfejlettebb uniós tagországokhoz a magyar gazdaság, az Eurostat legújabb adatai szerint hazánk vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-je a 2021-es 75 százalékról az uniós átlag 77 százalékára emelkedett, tehát beigazolódott, amiről néhány héttel korábban a Világgazdaságnak beszélt Suppan Gergely, a Magyar Bankholding elemzője, azaz tettünk egy újabb kis lépést Ausztria felé.
De nem csak hazánk, a szomszédos és a déli országok konvergenciája is folytatódott:
bekövetkezett az, amire korábban elképzelhetetlen volt, azonos fejlettségi színvonalon áll jelenleg Magyarország, Románia és Portugália, közvetlenül előttük pedig Lengyelország, amely már közelíti a 80 százalékos határt.
Ez egyébként hamarosan Magyarország esetén is igaz lehet, legalábbis az elemző szerint, ha idén nem is, jövőre jó eséllyel mi is a 80-as táborához tartozhatunk, amelyben olyan országok találhatóak, mint Spanyolország, vagy Észtország. Az évtized végére pedig 90 a százalékos fejlettségi szintet tűzte ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, ami azért még odébb van, de nem lehetetlen. Ehhez mindenképpen gyorsulnia kell a magyar felzárkózásnak, tekintve, hogy 2010 óta, az akkori 66 százalékról 11 százalékponttal közeledtünk az uniós átlaghoz, most 7 évünk lesz arra, hogy 13 százalékponttal fejlődjünk.
Ami keleti szomszédunk fejlődését illeti, fontos jelezni, hogy az unióban az egyik, hanem a leggyorsabb fejlődést produkálta az elmúlt bő évtizedben, megelőzve például Horvátországot, Görögországot, vagy Szlovákiát, ez utóbbi ráadásul tavaly még távolodott is az uniós fejlettségtől, sőt, ma már a második legszegényebb országnak számít az EU-ban. A román gazdaság fejlettségében ugyanakkor fontos látni, hogy évek óta kvázi adósságból növekszik, 2008-ban még négyszer nagyobb volt a magyar államadósság, mint román, tavalyelőtt a különbség már „csak” 30 százalékpont volt. A román bérekről, nyugdíjakról legutóbb itt írtunk.
