A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2023-as gazdasági évnyitóján szólalnak meg a hazai gazdaságpolitika nagyágyúi: Parragh László után Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Egyre többet kell a külföldi működő tőke bevonzására költenie a kormánynak
Az FDI a külföldi forrásokon belül egyre hangsúlyosabb lesz a miniszter szerint, ezt a kormány is támogatja, szerinte erre a költségvetésnek áldoznia kell, egyre többet. Szerinte ezek mind beruházásokat fognak előidézni,
várjuk a banki hitelkihelyezések növekedését
– szúrt oda a jegybanknak Nagy Márton. Rámutatott: 2022-ben 18 százalék volt a belföldi hitelek GDP-hez viszonyított aránya, ami az EU-ban 80 százalék. Szerinte az a normális, ha piaci beavatkozás van.
Egyre erősebbek a hazai tulajdonú vállalatok, de exportban le vannak maradva
2010 óta a hazai tulajdonú vállalatok térnyerése tapasztalható a miniszter szerint, bár megjegyezte: az exporton javítani kellene. A kiemelt ágazatok többségében emelkedett a hazai irányítású vállalatok árbevétel aránya, ez alól kivétel a kiskereskedelem és a logisztika.
Szerinte erre a két területre jobban oda kell figyelnie a kormánynak. Azt azonban elismerte, hogy az exportáló nagyvállalatok csapdája még mindig jelen van, a magyar tulajdonú vállalatok az exportpiacra nem tudnak kilépni.
Ebben nagyon le vagyunk maradva
– jegyezte meg a miniszter. Ezért – hangsúlyozta –, Magyarország beágyazottságát a nemzetközi értékláncokba a hazai tulajdonú vállalatokon keresztül tovább kell növelni.
Egyre fontosabb a magyar külkereskedelemben a kelet
Az export terén elsősorban Európa marad a domináns, de a reexport szerkezetében megjelent a kelet.
A tárcavezető szerint ez a szerkezeti változás a magyar gazdaságban megvalósult.
Arra a kérdésre, hogy miért van itt FDI, azt válaszolta, hogy „jó itt lenni”, a külföldi tulajdonú vállalatok a Magyarországon befektetett tőkéjük 10 százaléka körüli hozamot tudnak elérni. Rámutatott: Magyarország az egyik legnyitottabb gazdaság jelentős beruházási rátával, azonban az FDI-beáramlás tekintetében van még tér a növekedésre.
Kell még félmillió foglalkoztatott
Büszke vagyok arra, hogy egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, de kell még félmillió
– mondta Nagy Márton, hozzátéve, hogy a gazdaság finanszírozása döntően belföldről történik, de a külföldi források is javarészt külföldi működő tőkéből származnak.
Magyarország 2030-ra elérheti az uniós fejlettség 90 százalékát
Gyorsulhat a konvergencia, Magyarország 2030-ra elérheti az uniós fejlettség 90 százalékát Nagy Márton szerint. Lehetnek buktatók a következő években is, de szerinte a beruházási rátát továbbra is magasan kell tartani. Hangsúlyozta, hogy az extenzívről intenzív növekedésre kell átállni.
A tárcavezető szerint realitás, hogy Magyarország 2030-ra az unió 15. legfejlettebb országa legyen.
