Nagyon rosszul indult az év a lakossági hitelpiacon, hiszen a személyi kölcsönök kivételével minden fontosabb terméknél csökkent az új szerződések értéke januárban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint a lakossági ügyfelek összesen 88,6 milliárd forintnyi lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek januárban, ami kevesebb mint a fele az egy évvel korábbinak.
A drasztikus visszaesésben a lakáshiteleknek jutott a meghatározó szerep:
itt 40,8 milliárd forintnyi új szerződést mutatott ki az év első hónapjára vonatkozóan az MNB, ami messze elmaradt az egy évvel korábbi 108,5 milliárdtól, de kicsivel alulmúlta a decemberi – már több éves mélypontnak számító – 41,1 milliárdos volument is.
A fogyasztási hiteleknél sem alakult sokkal jobban a helyzet: ezekből mindössze 47,8 milliárd forintnyira szerződtek januárban a háztartások, ami 36,2 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi volumenhez képest. A fogyasztási hiteleknél kimutatott vaskos mínuszban kitüntetett szerep jutott a babaváró hitelnek, amelynél a decemberi, a konstrukció kivezetése körüli bizonytalanság kiváltotta roham után minimális szintre zuhant a kereslet, így a új szerződések összege éppen elérte a hétmilliárd forintot.
Figyelemre méltó azonban, hogy a személyi kölcsönöknél változatlanul viszonylag stabil a kereslet, hiszen a januárban kihelyezett 29,9 milliárd forint "csak" nyolc százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a decemberi szerződéses összeget pedig még 3,4 milliárd forinttal meg is haladta. Ha pedig a személyi kölcsönök iránti, viszonylag stabil kereslet változatlanul fennmarad, az előttünk álló hónapokban visszanyerhetik domináns szerepüket az egyre gyengébben muzsikáló babaváró kölcsöntől a fogyasztási hitelek piacán.
A lakossági hitelpiac gyengélkedése ellenére a portfólió mérete még stabilan hízik az MNB adatainak tanúsága szerint.
A lakossági hitelek állománya 9887,5 milliárd forintot ért el az év első hónapjának végén, ami 5,6 százalékos emelkedést tükröz a 2021. januári mennyiséghez képest.
Ám az is szembeötlő, hogy a lakossági hitelállomány bővülésének üteme már látványosan lelassult az utóbbi időszakban: a 2022. januárját megelőző egy évre még 14,9 százalékos – több mint 1200 milliárd forintos – emelkedést mutatott ki az MNB.
Ami a hitelpiaci kilátásokat illeti, azok nem nevezhetők túlságosan biztatónak:
Mindezek tükrében a piaci szereplők legkorábban az év második felére várnak érdemi bővülést a lakossági hitelek kihelyezéseinél, ám a korábbi évekre jellemző aktivitás még jó ideig nem tér vissza.
