Nemcsak a régióban, egész Európában kivételnek számított a tavalyi magyar reálbéremelkedés, derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató legfrissebb elemzéséből. Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, hazánkat leszámítva a visegrádi országok mindegyikében csökkent 2022-ben a fizetések értéke, amire például Lengyelországban 2008 óta nem volt példa.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint az európai munkavállalók reálbére 2,4 százalékkal csökkent 2022 év első felében, amely tovább mérséklődött az év második felében. A súlyos infláció, – az ukrajnai háború és az azt követő szankciók, valamint az annak nyomán kialakult energiaválság miatt – a vásárlóerő csökkenéséhez vezet.
A 2008-as pénzügyi összeomlás óta ez az első alkalom, hogy a reálbérek nemzetközi szinten csökkentek.
A fejlett gazdaságokban, az Európai Unió országain kívül is mérséklődött a keresetek vásárlóereje, az Egyesült Államokban 3,2 százalékkal és Kanadában 3,4 százalékkal, Japánban 0,7 százalékkal, az Egyesült Királyságban 0,5 százalékkal és Svájcban 2,1 százalék.
A gazdaságkutató hangsúlyozza elemzésében, hogy reálkeresetek teljes évre vonatkozó alakulását érdemes szem előtt tartani. A vonatkozó adatok dinamikája rendkívül eltérő: az infláció hónapról hónara változik, eközben a bérek jellemzően éves alapon módosulnak. Utóbbi alól kivételt képeznek az egyszeri juttatások, amelyeket sok esetben év végén fizetnek ki, így szezonális hatásként jellemző, hogy a decemberi átlagkeresetek magasabbak a januáriaknál.
Az idei átlagában az MNB 15,0–19,5 százalék közötti inflációs számot vár. Ilyen módon a reálbérek növekedése is megvalósulhat az év egészét tekintve
– állapítja meg az elemzés.
