Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 11,8 százalékkal csökkent, a januárihoz képest 1,9 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.
Mindebben, azaz a jelentős elmaradásban szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás.
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 8,8, az egyéb építményeké 17,7 százalékkal esett vissza. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,9 százalékkal magasabb volt a januárinál.
Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent 2023 februárjában az előző év azonos hónapjához képest.
Az épületépítés 8,8, az egyéb építmények termelése 17,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 2,7, az egyéb építmények építésében 19,8, a speciális szaképítésben 15,7 százalékkal kisebb lett a termelés.
A megkötött új szerződések volumene 44,4 százalékkal csökkent.
Az elmaradás minden téren tetten érhető: az épületek építésére kötött szerződéseké 36,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 49,7 százalékkal esett vissza a 2022. februári magas bázishoz képest.
Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 25,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 13,6, az egyéb építményekre vonatkozóké 33,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az idén összesen, az első két hónap átlagában 8,3 százalékkal esett vissza az építőipari termelés.
Ezekre a szakemberekre kell várni a legtöbbet az építőiparbanA legkevesebbet víz- és villanyszerelőre, a legtöbbet kőművesre, valamint burkolóra. A tavalyinak kevesebb mint a felére, átlagosan 58 napra csökkent a szakemberek vállalási ideje. A munkadíjak viszont nem csökkentek, sőt, már európai szintűek, de ha tartósan kevesebb lesz a megbízás, ismét megindulhat a szakemberek külföldre vándorlása. |
