A jegybank alelnöke szerint a befektetők megfelelően vették az MNB üzeneteit
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Egy olyan időszakot kerestünk, amikor a kockázati környezet a határozott javulás irányába mozdult el, ezt csak áprilisban lehetett megállapítani” – mondta a Világgazdaságnak Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatcsökkentések elindításának időzítéséről egy háttérbeszélgetésen. Szerinte már márciusban is voltak erre utaló jelek, de a helyzet még törékeny volt, utalt az amerikai és európai bankcsődökre.
Mint ismert, közel két év után először lazította a monetáris kondíciókat az MNB monetáris tanácsa, amely áprilisi kamatdöntő ülésén 450 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, a 13 százalékos alapkamathoz és a 18 százalékos egynapos betéti eszköz kamatához viszont nem nyúlt. Mindez nem volt teljesen váratlan, Virág Barnabás lapunknak adott interjújában hajtotta végre azt a kommunikációs fordulatot, amelyre a piaci szereplők egy része már régóta várt.
Az MNB alelnöke szerint a befektetők megfelelően vették az üzeneteiket, ugyanakkor hangsúlyozta, továbbra is óvatos és körültekintő döntéshozatalra van szükség a monetáris politikában.
(A forint árfolyama a kamatdöntés napján mutatott kisebb kilengést, azóta is tartja magát a 372–375 eurós sávban.) Emiatt folyamatosan figyelemmel követik, hogy a trendszerű javulás fennmarad-e a kockázati megítélésünkben, ahogy a piaci várakozásokat is értékelik. Megismételte, amit a kamatdöntés után tartott háttérbeszélgetésen mondott, miszerint az „egy reális pálya”, hogy a 13 százalékos és a 18 százalékos kamatszint az ősszel összeérjen.
Virág Barnabás kitért az inflációra és az arra adott jegybanki válaszokra, szerinte a hetvenes évek tanulsága, hogy a jegybankoknak kínálati oldali infláció esetén is van teendőjük. Sokáig ment a vita arról, hogyan kell reagálni, ám a végén mégiscsak az derült ki, hogy a jegybankok nélkül nem lehet kezelni, csakis brutális kamatemelésekkel sikerült letörni. A mostani inflációs sokkban is a kínálati oldal volt a meghatározó, viszont probléma, hogy az egyre inkább szétterül a gazdaságban.
Maximálisan támogatom a kormány év végi egy számjegyű inflációs célját
– mondta az MNB alelnöke, amit azzal indokolt, hogy a gazdasági szereplők számára ez a tervezhetőséget is meghatározza, befolyásolva ezen keresztül az inflációs várakozások alakulását. Lapunknak arra a kérdésére, hogy minek tulajdonítható, hogy a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon tavaly a nyári hónapokban elvált a régiós országokban jellemző mértéktől, azt mondta, a környező országokban az emelkedő energiaköltségek már korábban széles körben megjelentek a gazdaságban, nálunk ezek a hatások nagyon korlátozottan jelentkeztek kezdetben. Így ezek bázisból való kiesése is később – az év második felében következik be, azaz év végére szerinte összesimulhat a régiós országokkal a hazai inflációs mutató.
