Magyarországon 300 ezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma, először velük kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt, csak ezt követően lehet magyar ajkú munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni, szabályozott keretek között – hangsúlyozta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról tartott szerdai Foglalkoztatás 3.0 konferencián Budapesten.
Czomba Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett nagyberuházások megvalósulásával újra erősödni kezd a munkaerőhiány. Ennek kezelése szerinte hatalmas kihívás lesz a következő években. Kiemelte, hogy a munkaerőpiacon jelentkező, élénkülő keresletben a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját.
Mintegy 60-80 ezer munkavállaló hiányzik ma a piacról,
ugyanakkor az adatok szerint 300 ezer ember szólítható meg, ekkora az országhatáron belüli munkaerő-tartalék. Státuszukat tekintve legnagyobb arányban munkanélküliek, inaktívak, illetve részmunkaidőben dolgoznak, azaz alulfoglalkoztatottak – fűzte hozzá az államtitkár. Megjegyezte, hogy sok inaktív jelent meg a munkaerőpiacon, jellemzően nők térnek vissza a munka világába. Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni – szögezte le.
Az államtitkár reális célkitűzésnek tartja a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését 2030-ra,
és megjegyezte, hogy további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában.
Államtitkár a vendégmunkásokról: „Töredéket jelentenek, de nem állítom, hogy így is fog maradni”Ökölszabály, hogy 30 százalékkal drágább egy harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása, mint egy magyar munkavállalóé – hangzott el a külföldi vendégmunkások munkaerőpiaci alkalmazásáról tartott konferencián. Kiderült: korántsem lepték el az országot, de a számuk a jövőben biztosan nőni fog. |
Czomba Sándor a 3. országból érkező munkaerő alkalmazását elkerülhetetlennek tartja,
úgy, hogy mi hívjuk őket, szabályozott keretek között. Fontos, hogy tudjuk, honnan, tudjuk, milyen munkakultúrával érkeznek, rálássunk a mozgásukra, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot
– összegezte az államtitkár.
Arról is beszélt, hogy jelenleg nagyjából 80 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik Magyarországon, közülük 50 ezer ukrán, több mint 5000 szerb munkavállaló, sokkal kevesebben érkeznek egyelőre távoli országokból, és jellemzően a központi régióban dolgoznak.
Számuk valószínűleg növekedni fog, a cél az, hogy szabályozott keretek között érkezzenek, ne dörömböljenek az ajtónkon
– erősítette meg Czomba Sándor.
