Fejre állt cementpiaci arányok: a növekvő import elleni lépésre készülhet a kormány
Első ránézésre semmi különös nincs abban a mai kormányhatározatban, amely a legutóbbi, május 8-án éjjel megjelent Magyar Közlönyben jelent meg az építőipari ellátásbiztonsághoz szükséges intézkedésekről. A leírtakból azonban akár az is kiolvasható, hogy építőanyag helyett gyárat készül venni az állam.
Fotó: Shutterstock
Felhatalmazta a kormány az építési és közlekedési minisztert, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával vizsgálja meg az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségűnek számító nyersanyagok és termékek állami elővásárlási és vételi jogának gyakorlásához szükséges jogi, műszaki és gazdasági feltételeket.
A vizsgálat eredményével összhangban készítenek majd előterjesztést a kormány részére a mindehhez szükséges intézkedésekről és azok ütemezett forrásigényéről.
A stratégiai jelentőségű építőanyagok exportregisztrációja és az ellátásbiztonságot fenyegető helyzetben az állam elővásárlási joga már nem újdonság, hiszen egy 2021-es rendeletben határoztak erről, de minden jel szerint ennél most többre és másra van szükség.
Mindenekelőtt a cementpiac vett nem kívánt fordulatot, ahol a korábbi 40 százalékos importarány 60 százalékra emelkedett,
miközben a hazai gyártási kapacitás és a kereslet ezt nem indokolta. A szektorra kivetett extraprofitadó és bányajáradék annál inkább.
Megállhat idén az építőanyagok drágulása – kivétel a cement és ami belőle készülA cement és a cementalapú építőanyagok kivételével a legfontosabb termékek ára idén már csak stagnál vagy kismértékben emelkedik a gyártói várakozások szerint. A korábbi árakat azonban sehol sem látjuk már viszont, az elmúlt két évben átlagosan 50 százalékkal drágultak az építőanyagok. Az uniós szintet meghaladó áremelkedést az erős importfüggőség is táplálta. |
A bonyolult és sokrétű cementipari viszonyokat átlátni kívülről lehetetlen, de a tény ettől tény: a kormányzati törekvések ellenére nem javult a helyzet, sőt, inkább romlott. Az új kormányrendeletben előírás az intézkedési tervekhez forrásigény megjelölése, aminek összegéből lehet majd látni, hogy valójában milyen horderejű lépésre készül a kormány.
Nem lenne meglepő, ha építőanyaggyárba, illetve nyersanyag-kitermelő üzembe vásárolná be magát, amivel a termelői kapacitást már belülről tudná szabályozni.
Megkérdeztük a témában Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökét, aki annyit mondott, hogy az építőanyag-import kitettségének csökkentése számukra is a legfontosabb ügyek egyike. Az ÉVOSZ elnöke annyit mondott, hogy
a legkritikusabb terület valóban a cementpiac jelenleg is.
Ugyanakkor – tette hozzá – az ellátásbiztonság kérdéskörének részletszabályait a nemzeti építészeti törvényben rögzítik majd, most több egymásra épülő jogszabály kidolgozása zajlik.
Mi van a kormányhatározatban?
A Kormány 1184/2023. (V. 8.) Korm. határozata az építőipari ellátásbiztonsághoz szükséges intézkedésekről a következőket rögzíti: „A Kormány felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával vizsgálja meg az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek vonatkozásában fennálló állami elővásárlási és vételi jog gyakorlásához (a továbbiakban: állami joggyakorlás) szükséges jogi, műszaki és gazdasági feltételeket, valamint a vizsgálat eredményével összhangban készítsen előterjesztést a Kormány részére az állami joggyakorláshoz szükséges intézkedésekről és azok ütemezett forrásigényéről. Felelős: építési és közlekedési miniszter gazdaságfejlesztési miniszter Határidő: 2023. június 30. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”.
