Lélegzet-visszafojtva várja a lakosság az épületenergetikai korszerűsítések támogatását segítő állami program bejelentését, amiről sokan úgy sejtik, hogy azt már nem a családi otthonteremtési csomagban kezeli majd a kormány. Aki akart és tudott, a gyereket nevelő családok közül már belevágott az elmúlt két évben az általános vagy az energiafelhasználás csökkentését szolgáló felújítások valamelyikébe.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Országosan 600-800 ezer felújításra szoruló, energiapazarló háztartás van, az építőipar pedig évi 250 ezer lakás korszerűsítésére képes, vagyis megfelelő mértékű támogatás esetén három év alatt minden egyes ingatlanra sor kerülhetne – összegezte a Világgazdaságnak Tibor Dávid, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke, a Masterplast Nyrt. elnöke.
Egy tavaly nyáron kidolgozott szakmai program szerint egy átlagos méretű, klasszikus Kádár-kocka épület szigetelését, egy úgynevezett termikus burok kiépítését 5 millió forintból, idén már inkább nettó 6 millió forintból meg lehetne oldani.
Megfeleznék a Kádár-kockák energiafogyasztásátNettó ötmillió forintos beruházás révén megfelezhető a Kádár-kockák rezsije – derül ki a hazai építőanyag-gyártók által frissen kidolgozott szakmai anyagból. Mint a VG megtudta, a homlokzat és a födém hőszigetelésével, a nyílászárók cseréjével kiépülő termikus burokhoz szükséges anyagok gyártásához megvan a kellő hazai kapacitás. Akár 25 ezer ház szigetelése is megtörténhet még az idén. |
A lakosság részéről egyértelmű a szándék a rezsicsökkentést szolgáló energiatakarékossági felújításokra, de pályázat nélkül aligha lehet tömeges megrendelésekre számítani.
Az építőipar és az építőanyag-gyártók számára az idei év vízválasztó lehet, ha ugyanis március végéig nem jelenik meg támogatási kiírás, ez az év komoly lejtmenetet hozhat. Több nagy részpiac is fékezett, a lakásépítők is óvatosak, a tavalyi mennyiség alig felét, 10 ezernél kevesebb lakást kezdenek az idén építeni.
Az állami beruházások piaca idén és jövőre szűk lesz, a vállalati beruházásoké pedig kettéválik, a nemzetgazdasági jelentőségűek körében nincs és nem várnak visszaesést, a hazai és uniós forrásból finanszírozott kis- és középvállalati megrendelések viszont fogynak, és hitelből sem fejlesztenek a cégek.
Különösen a turizmus terén, a szállodai és vendéglátóipari fejlesztéseknél érzékelnek az építőanyag-gyártók számottevő visszaesést
– jelezte az ÉVOSZ tagozatának elnöke.
Óvatossá, visszafogottá váltak a fejlesztők és a vevők is, trendfordulót a múlt év második fele hozott, a lakossági vevői oldalon is szükség lenne egy versenyképes, maximum 5 százalékos kamattal meghirdetett zöldhitelre, ami újra lendületbe hozná az ágazatot.
Tavaly rekordévet élt az építőanyag-piac nominálisan és az áremelkedések hatását kiszűrve is,
az elmúlt két évben összességében átlagosan 50 százalékkal drágultak a különböző termékek.
A fém- és műanyagalapú építőanyagok körében idén jelentős áremelkedést nem vár az ÉVOSZ tagozata, legfeljebb kisebb árkorrekciót. A fánál és az acélnál az elmúlt két évben árrobbanás volt, most a cement drasztikus drágulása okoz problémát, mert sok termék alapanyaga. Tibor Dávid rámutatott, hogy
A helyzet rendezése az ellátásbiztonság szempontjából is fontos, mert a kibontakozó cementhiány leállíthat több építkezést és építőanyag-termelést is.
A hazai építőanyag-gyártáson belül 10 százalék a hazai tulajdonú gyártók aránya, ennek az évtized végére 20-25 százalékra történő bővítéséhez ezermilliárd forintos nagyságrendű beruházási programra lenne szükség, 30-40 százalékos állami támogatási intenzitással Tibor Dávid szerint. A szakmai tagozat vezetője saját példát hoz, a Masterplast két nagy projektet indított el a piaci részesedését és a termékpalettáját egyszerre bővítve.
Szerencsen elindult az üveggyapotgyár építése, ami a salgótarjáni gyár leállása óta az első hazai érdekeltség lesz a szektorban, és döntően le fogja fedni a magyarországi szükségletet. Ez – akárcsak a Markettel közösen tervezett kőzetgyapotgyár – 2024 végére üzembe állhat.
A Masterplast idén két új EPS-gyárat indít a meglévő három mellé, és az első XPS-gyárát. Az egyik EPS-üzem Kálon épül, a többi gyárat külföldön adják át.
Fontos lenne egy újabb hazai gipszkartongyár is, de más alapvető építőanyagok gyártásához szükséges, újabb befektetések is
– szögezte le Tibor Dávid, aki szerint az üzleti logika a saját piac kiszolgálásának elsődlegességére épül, és segít az árakat, valamint az inflációt kordában tartani. Ennek egyik konkrét példája a műanyag nyílászárók jelentős hazai érdekeltséggel működő gyártása, e termékek körében ugyanis az átlagosnál kisebb mértékű volt a tavalyi és a tavalyelőtti áremelkedés. Ezt tapasztalták összességében azokban az európai országokban is, ahol nagy a hazai tulajdonú építőanyag-gyártók piaci részesedése – mutatott rá az ÉVOSZ tagozatának elnöke.
